P�ntek reggel a Presscott h�z csendesnek bizonyult. Mindenki aludt, kiv�ve egy embert.

   Emma �ppen reggelit k�sz�tett. K�zben azon gondolkozott, hogy mi�rt ilyen neh�z az �lete. Azon, hogy mi�rt hagyja el mindenki. El�sz�r az �desanyja, akit nem is ismert igaz�n. Azt�n meg az apja, akit kifejezetten im�dott. Most meg a b�tyja, akivel mindig is elv�laszthatatlanok voltak.

   Ekkor azonban k�l�n�s b�z csapta meg az orr�t. Oda�gette az omlettet, �s h�t a pir�t�s is egy kicsit t�l pirult. Sietve pr�b�lt menteni a menthet�t.

   Valaki ek�zben lerohant a l�pcs�n. Elszaladt a konyha mellett, eg�szen a bej�rati ajt�ig, majd becsapta maga m�g�tt.

   Vajon ki lehetett az?�gy j�rk�lnak ebben a h�zban, mintha nem lenn�nek ajt�k. Elegem van ezekb�l, az emberekb�l! – fortyogott mag�ban.

   Emma kil�pett az el�szob�ba, majd kis�t�lt az ajt�n. Ki�rt a kertbe, ahol m�g mindig nem l�tott senkit. Kis�t�lt eg�szen az utc�ra, de n�h�ny j�tszadoz� gyereken �s egy emberen k�v�l, aki a kuty�j�t s�t�ltatta nem l�tott egy �rva lelket sem. Jobban k�rben�zett az utc�n, a b�tyj�t kutatva, de nem tal�lta sehol. Elindult vissza a h�zba, mikor valaki megsz�l�totta.

   - Szia. Hogy h�vnak?

Emma teljesen el volt �julva azon, hogy a sr�c mennyire izmos. Nem igaz�n volt helyes, de akkor is a bicepsze... �szt veszejt�.

   - Hello. Emma vagyok. Most k�lt�ztem ide a b�tty�mmal. Nem is tudtam, hogy van egy korombeli szomsz�dom.

   - H�t, most m�r tudod. �s el�rulhatom, hogy m�g j� darabig azok is lesz�nk.

   De aranyos. El�gg� j�l b�nik a szavakkal. Gy�rben a fi�k, ha megsz�lalnak, csak ostobas�gokat tudnak kiny�gni. Idi�t�k, nem m�sok! Tal�n nem is olyan sz�rny�, hogy idek�lt�zt�nk, t�pel�d�tt.

   B�r nem is volt az az �lompasi, ennek ellen�re a mosolya, �s a kem�ny, f�rfias arc�le igaz�n izgat�v� tette. Nem lehetett egy-k�t �vvel id�sebb Emm�n�l, de m�r l�tszott rajta, hogy nem siheder t�bb�.

   - Mondd csak, mit lehet itt csin�lni? – k�rdezte, csakhogy mondjon valamit. - �gy �rtem… ebben a v�rosban milyen sz�rakoz�si lehet�s�gek vannak?

   Robert elt�prengett a szavain.

   - Egy veled egykor� l�nynak ott van a pl�za. A csajok t�bbnyire ott l�gnak.

   Emma elgondolkodva figyelte Robertet, aki �szre sem vette, hogy a l�nyt egy�ltal�n nem �rdekli, amit mond. El�z� nap m�r meg�rdekl�dte Jerryt�l, hogy mit csin�lhatna.

   De teljesen lek�t�tte a figyelm�t az, ahogyan magyar�z�s k�zben Robert szeme f�nyesen csillog. Minden centim�ter�t v�gig mustr�lta. Ez persze nem ker�lte el a fi� figyelm�t, de tov�bb magyar�zott, �s �gy tett, mintha nem vette volna �szre. V�g�l is neki csak tetszett, hogy valaki ennyire �rdekl�dik ir�nta.

   - V�letlen�l nem l�tt�l valakit kij�nni a h�zb�l? – k�rdezte Emma, mik�zben megpr�b�lta a szem�t levenni a kem�ny sz�j�r�l. - Mintha a b�ty�mat l�ttam volna, de mire ki�rtem elt�nt.

   - Nem t�nt el senki. - kezdte Robert somolyogva. -, ugyanis az nem a b�ty�d volt.

   - Ezt, hogy �rted? - n�zett a fi�ra k�rd�n Emma.

   - �n voltam az.

Emm�nak elakadt a l�legzete. Ez a sr�c volt az, aki megijesztette. Ez a sr�c, aki v�gett azt hitte, hogy ak�r j�l is �rezheti mag�t a keresztsz�lein�l. Csak �gy j�rk�l m�s h�z�ban, mint egy bet�r�.

   - Te volt�l? - k�rdezte t�tov�n.

   - Igen, �n.

   Ezt olyan szenvtelen�l mondta, hogy Emm�nak teljesen elakadt a l�legzete. Egyszer�en nem tudta, mit mondjon, vagy tegyen, de a sr�c, a hat�s megfigyel�se ut�n vigyorogva folytatta.

   - M�ghozz� az�rt, mert az any�m �tk�ld�tt Liz�hoz tiszt�t�szer�rt. �s, mint l�thatod, meg is kaptam.

   Robert meglengetett egy �veg tiszt�t�szert Emma orra el�tt. El�sz�r nem �rtette, mir�l van sz�, de azt�n minden vil�goss� v�lt a sz�m�ra.

   Erre a l�ny elv�r�s�d�tt, majd zavart nevet�sben t�rt ki. Megk�rte Robertet, hogy ha legk�zelebb ism�t sz�ks�ge lenne valamire, akkor neki sz�ljon. Sok�ig besz�lgettek, azut�n, pedig bes�t�lt a h�zba, �s befejezte a reggeli k�sz�t�s�t.

   - Emma! Emma! Elk�sel, ha nem sietsz. - hallatszott lentr�l Elizabeth hangja.

   Emma �ppen Jerryhez k�sz�lt a rendel�be, mivel leesett az �r�asztala tetej�r�l. Mikor leesett cs�ny�n be�t�tte a fej�t az ablakba. Elizabeth tal�lt r�, mikor Justinnal bementek a szob�ba, megk�rni �t, hogy vigy�zzon a lurk�ra.

   Elizabeth, persze nagyon d�h�s volt, �s k�rd�re is vonta. Nem akarta elhinni, hogy Emma ennyire felel�tlen lehet. Persze m�g �r�kig d�h�ng�tt, �s nem lehetett lebesz�lni arr�l, hogy elk�ldje a l�nyt Jerryhez.

   - M�ris megyek. - ki�ltott, mik�zben begy�m�sz�lte a mobilj�t a farmerja h�ts�zseb�be. Mikor siker�lt felkapta a sz�jf�ny�t, kent egy keveset az ajk�ra, �s m�r rohant is le a l�pcs�n.

   - Na v�gre. Indulhatunk? - k�rdezte s�rget�n, mintha elv�rn� Emm�t�l, hogy turb� sebess�gbe kapcsoljon.

   V�gre ki�rtek az utc�ra. Emma megl�tta Robertet, aki �pp f�vet ny�rt a kertj�kben. A l�ny intett neki, majd besz�llt a v�r�sen csillog� Mercedesbe.

   - Am�gy, hogy �rzed magad n�lunk? - k�rdezte Eliza k�nnyed�n Emm�t�l.

   A megszeppent l�ny erre nem tudta, mit v�laszoljon. Egyre ink�bb t�rte a fej�t, hogy mit mondjon, de semmi sem jutott az esz�be.

   V�g�l is szokatlan volt sz�m�ra, hogy Elizabeth mogorva �s s�rt� megjegyz�sen k�v�l b�rmit is mondjon neki. Mindig csak azt hallotta t�le, hogy milyen hanyag, nemt�r�d�m kis fruska, m�g persze Mark a t�k�letes.

   - Semmi gond. - kezdte Liza. - Tudom, hogy egy h�rpi�nak gondolsz, de nem vagyok az.

   - �n… �n egy�ltal�n nem gondollak…

   - Hogy nem gondolsz h�rpi�nak? - kacagott fel Eliza- De azt gondolod. – �ll�totta teljes meggy�z�d�ssel a hangj�ban. - Semmi baj ezzel. �n is annak tartan�m magamat a te helyedben.

   Erre azt�n Emma igaz�n nem tudott mit sz�lni. Teljesen elakadt a szava.

   - K�pzeld, m�g Jerry nagyra becs�lt anyja is ezt gondolja r�lam.

   - Komolyan? - k�rdezte b�tortalanul.

   - H�t persze. Na de… Be kell vallanom, m�g a f�rj�vel is akadt egy kis �sszez�rd�l�sem.

   - Mes�ld el. – k�rlelte a l�ny. – Mit tett�l, hogy m�g a szeg�ny csendes Devin b�csit is f�lm�rges�tetted?

   Devin Presscott teljesen a nyugalom �s a hat�rozotts�g �l� p�ldak�pe volt. B�r Emma m�g csak k�tszer tal�lkozott vele, amikor m�g kicsi volt, de azt tudta, hogy n�la rendesebb emberrel �ssze nem hozhatja az �let.

   - H�t… na, j�. Tudod, hogy a kar�csonyt mindig a Presscott h�zban t�ltj�k. Olyankor persze ott van az eg�sz csal�d.

   - H�t persze, hogy eml�kszem. Egyszer r�gen �n is ott voltam. Kib�rhatatlanok ezek napok.

   Elizabeth mosolyogva b�lintott.

   - Ebben, teljes m�rt�kben egyet �rt�nk. Egyszer�en kib�rhatatlan az a cs�csel�k, ami ilyenkor �sszegy�lik. F�leg az a n�mber, aki ott volt. A csal�d bar�tja. �s ezt vegyem is be!

   Emma teljesen megzavarodott. Mintha s�rt�d�tts�g hallatszana ki a keresztanyja szavaib�l. Vagy tal�n f�lt�kenys�g?

   - Ott volt � is. – folytatta Eliza, �s egyre jobban szor�totta a korm�nyt. – Az a kis mitugr�sz. Eg�sz id� alatt Jerryn l�gott. �n persze egy rossz sz�t se sz�lhattam. V�g�l is r�m k�ldtek valami ut�latos kis v�llalkoz�t. � pedig ott enyelgett azzal az �lszent Jerryvel.

Emma most m�r t�nyleg elvesztette a fonalat. Ki az a n�, akir�l Eliza besz�l. Mert n�nek kell lennie, az biztos. Ugyanis ez hallatszik ki a szavaib�l.

   - De Liza, ki az az �? – szak�totta f�lbe – Csak hallgatom, ahogy �cs�rolsz valakit, akir�l azt sem tudom, hogy kicsoda, �s egy�ltal�n nem tudom, k�vetni azt amit mondasz. Tudod teljesen r�buszokban, besz�lsz.

   L�tszott, hogy Eliza megh�kkent. Zavar�ban lef�kezett a forgalom kell�s k�zep�n, �s majdnem �ssze�tk�z�tt a m�g�tt�k halad� teheraut�val.

   - Na j�. R�vid leszek. Az az �, egy riporter, aki teljesen r�akaszkodott a f�rjemre. Mindenk�ppen el akarta cs�b�tani Jerryt. �s, mivel � is csak f�rfi, gondolom a hossz� comb� sz�kes�g, nem igaz�n hagyta hidegen. Ezt m�g elviseltem. Fl�rt�lj�n csak. De, amikor az a n�szem�ly k�pes volt le�nteni a kedvenc bl�zomat v�r�sborral, azt nem voltam k�pes elt�rni.

   - Mit csin�lt�l? – k�rdezte rosszat sejtve Emma.

   Elizabeth hars�nyan felnevetett.

   - Kicsit megt�p�ztam a gy�ny�r�, d�s haj�t. Na meg a ruh�j�t. Azt�n a fej�re �nt�ttem egy poh�r puncsot.

   Emma sejt�sei bebizonyosodtak. Nem v�rt m�s t�le. Ink�bb �llna az � oldal�n, mint az ellens�g�n.

   - Na persze Devin nem igaz�n repesett az �r�mt�l. Nagy nehezen ber�ncig�lt a dolgoz�szob�j�ba, �s �nt�tt mag�nak nyugtat�ul egy poh�r whiskyt. El�sz�r nem emelte fel a hangj�t, de azt�n teljesen kiborult.

   - Most m�r �rtem. N�ha t�nyleg kibor�t� tudsz lenni. – �ll�totta, mik�zben teljesen eluralkodott rajta a nevet�s.

   - Mit sz�ln�l, ha megv�ltoztatn�nk a v�lem�nyed?

   - Ezt, hogy �rted? - tudakolta elcsod�lkozva.

   - H�t… Mondjuk, elmehetn�nk v�s�rolni. - kezdett bele mosolyogva, majd komolly� v�lt az arca. - De nem vesz�nk olyan kih�v� g�nc�ket, mint amit mostan�ban hordotok.

   Emma beleegyezett az aj�nlatba, de nem tudott meg b�zni Eliz�ban. Valahogy rossz �rz�se volt vele kapcsolatban. Lehet, hogy az apja h�ga volt, de akkor is. Ak�rcsak a nagyanyja. Emma �t nagyon keser�nek, egy igazi k�gy�nak tartotta. Ezt gondolta Mrs. Lawsonr�l, mivel az �regasszony nagyon sz�vtelen volt.

   - Ok. Majd valamikor �sszehozzuk.

   - Itt is voln�nk. - sz�lalt meg meglep�en r�vid id� eltelt�vel Elizabeth. Az aut� a Heroes Roadon �llt meg, egy orvosi rendel� el�tt. Rengeteg kocsi �llt ott, a t�bb m�ter hossz� parkol�t teljesen megt�ltve.

   Emma elb�cs�zott keresztanyj�t�l, majd bel�pett a hatalmas �vegajt�n. K�rben�zett a rendel�ben, �s �mulva l�tta, hogy majdnem minden egyes ablak �s ajt� �vegb�l volt. Emma, mik�zben le�lt az egyik sarokban l�v� sz�kre, megfigyelte, hogy kik is voltak ott.

   A terem egyik sark�ban �lldog�lt egy b�rszerk�s, k�khaj� fi�, aki l�that�lag m�r r�g�ta v�rakozott. Emma erre abb�l k�vetkeztetett, hogy sr�c nyugtalanul karcolgatta a cip�j�vel a padl�t. Egy ideig ezt csin�lta, majd �tt�rt a fal egyik r�teg�nek a leszed�s�re.

   Nem messze ett�l a fi�t�l �lt egy l�nyanya n�h�ny h�napos csemet�j�vel. A l�ny nagyon f�radtnak, kimer�ltnek l�tszott, s a szem�ben �szrevehet� volt m�g a f�jdalom, amit az ut�bbi id�ben elszenvedett.

   Ekkor azonban egy fiatal le�ny is bel�pett a terembe. K�rben�zett, majd elindult Emma fel�. Le�lt az egyik szabad sz�kre, majd meg fogott egy �js�got �s olvasni kezdte.

   Sorozatosan h�vta be az id�s asszisztens a betegeket. Emm�ra ker�lt a sor. Bement a rendel�be, amelynek falai tele voltak aggatva k�l�nb�z� betegs�gek k�peivel. Emma jobban megfigyelte a k�peket, �s �szre vette, hogy ki vannak �rva a t�netek is.

    Megl�tta Jerryt egy asztal m�g�tt, egy feh�r sz�kben. A f�rfi elk�rte a betegbiztos�t�k�rty�j�t, majd lapozni kezdte a kartonlapj�t.

   - Eliza mondta, hogy mi t�rt�nt. �rzel �melyg�st? - k�rdezte finoman.

   - M�r egy�ltal�n nem - s�hajtotta Emma -, de a sebhelyem n�ha f�j. Mondta az orvos, aki kezelt, hogy ez lesz. De m�g mindig nem eml�kszem, hogy mi t�rt�nt aznap. Ez norm�lis?

Emma belen�zett Jerry meleg szem�be. Bizonyos m�rt�kben f�lelem l�tsz�dott benne, de n�h�ny m�sodperccel k�s�bb m�r egy csepp aggodalom sem. Fel�llt a sz�k�b�l, tett egy k�rt az asztala k�r�l, majd ism�t le�lt.

   - Emma, hidd el, nem sok�ra eml�kezni fogsz. Csak m�g nem k�sz�lt�l fel teljes m�rt�kben ennek az eg�sz eml�kk�pnek az elfogad�s�ra…

   - De akkor is. - v�gott a szav�ba. - Tudom, mi t�rt�nt. Mindenki mondta. Csak eml�kem nincs r�la. Egy eg�sz �jszak�r�l, s az azt k�vet� h�napokr�l.

   Emma sz�r�l sz�ra csendesedett el. Neh�z volt elfogadni a t�rt�nteket. Az sem k�nny�tette meg a dolg�t, hogy az agya elrejtette, eltitkolta el�le az eg�szet. Nagyon zavarodottnak �rezte mag�t. Min�l ink�bb t�bb id� telt el, ann�l ink�bb jobban f�jt a sz�ve.

-          Adhatok egy gyenge nyugtat�t, amely seg�t ezt az eg�szet feldolgozni. Ha akarod, fel�rhatom. Azt, amelyet aj�nlottam eddig is.