Elizabeth idegesen n�zett �r�j�ra, m�r az elm�lt f�l �r�ban legal�bb huszadszor. Nem �rtette, hol maradhat az a l�ny ennyi ideig. M�r r�g elm�lt h�t �ra, �s Jerry pillanatokon bel�l meg�rkezik Briannel. Nem b�rta elviselni ezt az eg�szet. El�sz�r Mark �s Emma ker�l a nyak�ra, most meg Jerry fia. Nem el�g neki gy�szolnia a b�ty�t, m�g vigy�zzon a gyerekeire is. Mag�ra hagyta �ket a nagyvil�gban, mikor Emma m�g nem is nagykor�. Fel volt h�borodva, hogy David hogy lehetett ennyire felel�tlen. Hiszen soha sem volt az. M�g �r�, Elizabethre is David vigy�zott. Tal�n a feles�ge elveszt�se, �s gyerekeinek nevel�se v�ltoztatt�k meg ennyire.

  Ezen m�r nem volt ideje tov�bb gondolkodni, mert ekkor f�kezett le Jerry aut�ja. Egyre ink�bb eluralkodott rajta a p�nik. Nem tudta mit csin�ljon, de abban biztos volt, hogy olyan b�ntet�st von Emma nyak�ba, amikor megj�n, hogy azt el nem felejti egy �letre. A d�h �s a f�lelem elegye keveredett �rzelmeik�nt. Mi t�rt�nik, ha v�letlen�l elt�vedt, vagy ha kirabolt�k? Net�n el�t�tte egy aut�?

Teljesen p�nikba esett. Nem tudta mit csin�ljon. Nyit�dott az ajt�, �s bel�pett rajta egy fiatal, magas, felett�bb j�k�p� sz�ke f�rfi. A nyom�ban �rkezett Jerry �s Mark is. Mindannyian egy-egy b�r�nddel a kez�kben j�ttek be az ajt�n. Brian, mikor megl�tta a nappalib�l kis�t�l� Elizabethet, azonnal k�sz�nt�tte. Szorosan mag�hoz �lelte, majd megfigyelte, hogy milyen v�ltoz�sokon ment kereszt�l a n�, mi�ta legut�bb l�tta.

   - Istenem, Elizabeth. M�g csinosabb vagy, mint mikor legut�bb l�ttalak. �s ez a h�z is ugyanolyan. – d�cs�retekkel �rasztotta el �ket, nem nagy izgalommal a hangj�ban, mik�zben bes�t�lt a nappaliba.

   Hol lehet? – k�rdezte mag�t�l. Nagyon �rdekelte, hogy merre tal�lja azt a szem�lyt, akire a legink�bb k�v�ncsi volt. Eredetileg csak az egyetem miatt j�tt el Cardiffba. Nem v�rt semmit ett�l az utaz�st�l, f�leg az�ta, hogy felaj�nlott�k neki, hogy lakjon a apj�n�l. De az apja sem tudott meglenni sz� n�lk�l. Felaj�nlotta neki ny�rra a rendel�ben val� asszisztens szerep�t. Ezt egy�ltal�n nem akarta. Jobb �tletei is voltak a ny�r elt�lt�s�re, minthogy az apja keze alatt dolgozzon. De azt�n, egyik napr�l a m�sikra minden sokkal t�bb lett, mint volt. F�leg, miut�n besz�lt Adammel. Az a besz�lget�s sok mindent megv�ltoztatott. �s most, most meg nem tal�lja az egyetlen �rdekes dolgot, amely vele t�rt�nhet ebben az �tkozott h�zban.

   - Dr�g�m. Be kell vallanom valamit. – hallotta Eliza izgatott hangj�t a m�sik szob�b�l. – Emma �sszeveszett Markkal, m�g miel�tt elmentetek, �s m�g mindig nem j�tt haza.

   - Nyugodj meg. – hallotta Jerry nyugodt hangj�t is, mik�zben �sszeszedte a b�r�ndjeit – Ha nem j�n meg hamarosan, akkor megkeress�k. Addig is seg�tek megter�teni.

   �tkoz�dva ment fel a szob�j�ba, Mark ut�n. Nem igaz�n tartotta a vele, k�r�lbel�l egyid�s sr�cot �rdekesnek. Az igazat megvallva ink�bb lenne a h�g�val ebben a pillanatban. B�r m�g azt sem tudta, hogy is n�z ki, na meg a term�szet�vel sem igaz�n volt tiszt�ban, ennek ellen�re izgatottan v�rta a tal�lkoz�sukat.

   - A h�god hol van? – k�rdezte meg hirtelen, mikor a szob�ba �rt. – �gy tudtam, � is itt lakik.

   - Ne is besz�lj arr�l a… na j�. – kezdte mik�zben le�lt az asztal melletti sz�kre. – Elment, a fene tudja hov�. Az a h�lye liba n�h�ny �r�ja viharzott el, de nemsok�ra itt lesz.

   Briant meglept�k Mark szavai. �gy hallotta, hogy Emma �s a b�tyja nagyon j�ban vannak egym�ssal. Mindenki arr�l besz�lt neki, hogy mennyire szeretik egym�st, �s semmi sem v�laszthatja el �ket. �gy gondolta, ez annak k�sz�nhet�, hogy elveszttett�k a sz�leiket.

   - Hogyhogy �gy besz�lsz a h�godr�l? �n azt hittem, hogy… Vagyis azt mondt�k, hogy ti annyira �sszetartoztok. F�leg a… t�rt�ntek ut�n.

   Mark megr�k�ny�dve n�zett a vend�g�re. Nem tudta, hogy az honnan tud annyi mindent r�luk, de m�r az els� pillanatt�l bizalmatlankod�s lett rajta �rr�, Briannel kapcsolatban. Ezt azonban nem akarta kimutatni, s�t azt sem, hogy a l�tszat ellen�re nagyon agg�dott a h�g��rt.

   Felt�n� volt neki, de nem meglep�, hogy Elizabeth, akivel Emma annyira aggaszt�an, s�t t�vols�gtart�an viselkedett, a legink�bb agg�dott a l�ny �ps�g��rt.

   De megpr�b�lta visszaterelni a gondolatait az el�z� k�rd�sre, mikor megl�tta Brian f�rk�sz�, s egyben v�rakoz� tekintet�t.

   - H�t igen. Ezek a dolgok is id�vel… megv�ltoznak. – v�laszolta Mark, mik�zben odas�t�lt az ablak el�tti karossz�kbe, �s belehuppant. – Tudod, mostan�ban kicsit sem felh�tlen a viszonyunk. Mindenkivel, aki megpr�b�l seg�teni neki, vagy b�rmi m�st tenni �rte, hajbakap, azt�n meg � van megs�rt�dve. De szerintem j�t tesz neki ez a kis kiruccan�s. M�rmint…

   - �, �gy �rted seg�thet vissza�ll�tani a nyugalm�t, vagy valami hasonl�. Ezt mib�l gondolod?

   - Nem is tudom. – v�laszolta n�h�ny percnyi gondolkod�s ut�n, mik�zben a v�lla felett a f�gg�nyh�z ny�lt, s morzsolgatni kezdte a keze k�z�tt, annak egyik cs�csk�t. – Puszt�n rem�nykedem benne, hogy ma valami megv�ltozik. Valahogy, lehet, hogy h�ly�nek fogsz gondolni, de �rzem.

   - Nem, egy�ltal�n nem gondollak se h�ly�nek, se ostob�nak. – jelentette ki mosolyogva Brian, mik�zben k�nyelmesen nekid�lt a falnak. – S�t, ebben lehet valami. – nagyon is lehet, tette hozz� ezt m�r gondolatban, mert nem akarta, hogy Mark gyan�t fogjon. Mert nagyon is lett volna r� oka. Ezzel Brian is tiszt�ban volt. Tudta, legal�bbis �rezte, hogy ha v�ghez viszi terv�t, �s az kitud�dik, �r�kre b�nni fogja. De m�r nem visszakozhatott. �s nem is volt kedve hozz�.

Nem tudta elhinni. M�g mindig nem �rkezett meg. Pedig a l�ny tudta, hogy � ma �rkezik. De m�g mindig nem volt ott. M�r �r�k �ta ott volt abban a h�zban, a sz�rny� emberekkel. M�g a vacsor�t is t�l �lte. �s h�l’ Istennek, siker�lt kiker�lnie az ostoba k�rd�seiket is. De az, amit a legink�bb v�rt, egy�ltal�n nem akart megjelenni. �jf�l ut�n m�r az addigi nyugalma teljesen eloszlott. Musz�j volt tennie valamit. Fel-al� j�rk�lt a szob�j�ban, amin m�g mindig �rezhet� volt a friss fest�k szaga. Nem b�rt tov�bb ott lenni, abban a rideg szob�ban. Gyorsan felkapta a k�nt�s�t, �s lassan kinyitotta az ajt�t. �vatoss�gb�l el�bb kidugta rajta a fej�t. K�r�ln�zett, de nem l�tott senkit. Nagy nyugalommal �s �gyess�ggel, mintha nem is egy ismeretlen h�zban lopakodott volna, hanem az otthon�ban, odas�t�lt a l�pcs�h�z. Mikor r�l�pett az els� l�pcs�fokra, nagy ijedelm�re ajt�nyikorg�st hallott. R�gt�n fedez�kbe menek�lt. De ez nem volt sz�ks�ges, mert a v�ratlan vend�g, egyenesen – na meg persze csendesen – fell�pkedett a l�pcs�n, �s mint aki se l�t, se hall els�t�lt Brian mellett.

Brian nem l�tta az arc�t, de alkat�b�l �s kisug�rz�s�b�l, amelyet m�g a s�t�tben is meg�rzett tudta, hogy a l�ny nem lehet m�s, mint Emma. �r�mmel t�rt vissza a szob�j�ba, ami m�r nem is volt annyira rideg a sz�m�ra. Amint befek�dt az �gyba, r�gt�n el is aludt, mosollyal a sz�ja szeglet�ben.

Emma lassan kinyitotta a szem�t. El�sz�r nem fogta fel, hol van, mivel a fej�ben l�ktet� f�jdalomra tudott csak �sszpontos�tani. Vett egy m�ly leveg�t, azt�n kil�pett az �gy�b�l. Ism�t belehas�tott a f�jdalom, de megpr�b�lta elnyomni. A k�nt�s�vel mit sem t�r�dve odabotork�lt az ajt�hoz. M�g az sem �rdekelte, hogy �szrevehetik �s a tegnap est�t el�g cs�ny�n megj�rhatja. Nem volt messze t�le a f�rd�szoba, de mire oda�rt �gy �rezte, mintha m�r �r�k �ta gyalogolt volna.

Kopog�s n�lk�l benyitott �s bel�pett a helyis�gbe. Becsukta maga ut�n az ajt�t, majd odal�pett a t�k�rh�z. Megengedte a csapot, majd a bel�le foly� hideg v�zzel megmosta az arc�t.

   - Kell nekem mindig valami h�lyes�get csin�lni! – D�nny�gte.

M�r �pp a fogkef�j��rt ny�lt, amikor a h�ta m�g�tt zajt hallott. Megp�rd�lt, �s olyan l�tv�ny t�rult a szeme el�, amelyre egy�ltal�n nem sz�m�tott.