10. fejezet


    Felal� j�rk�lt a szob�j�ban, mint egy ketrecbe z�rt vad�llat. M�r nem b�rta tov�bb. M�g soha nem t�rt�nt vele ilyesmi. Napok �ta nem volt seholsem, bevolt z�rva a h�zba. �s ez is csak az�rt, mert egy este k�s�bb �rkezett haza.
   Naj�. Tudta,hogy nem ez az ok, de nem vallotta volna be mag�nak, hogy � volt a hib�s. Sz�lnia kellett volna, miel�tt elmegy bulizni. De ami megt�rt�nt, megt�rt�nt. Nem lehet rajta v�ltoztatni.
   Mellesleg egy olyan dolog miatt b�nh�dik, ami nem okozott neki k�l�n�sebben �r�met. Azt gondolta, hogy azon az �jszak�n j�l �rezheti mag�t. T�vedett. Azonk�v�l, hogy n�h�ny sr�c mocskos aj�nlatot tett neki, nem t�rt�nt semmi sem.

   Tal�lkozott Angel�val, aki kit�r� �r�mmel fogadta. De, mintha Alexis megv�ltozott volna. Teljesen kib�jt a b�r�b�l. Minden f�rfival �s fi�val kikezdett, �s nem csak t�ncoltak. Egyik pasival a m�sik ut�n sm�rolt, m�gnem az egyikkel k�zenfogva elindultak a kij�rat fel�. Alexis m�g visszan�zett Emm�ra. R�kacsintott a l�nyra, azt�n t�vozott.
   - N�zd el neki. - Emma megijedt a hirtelen j�tt megsz�l�t�son. - M�r j�ideje ezt csin�lja.
   Emma k�tked�n n�zett Angel�ra,a ki lehuppant az egyik sarokba.
   - �s ezt te csak �gy eln�zed neki? Azt, hogy t�ged, a bar�tn�j�t, otthagy egy buli k�zep�n? R�dkacsint, azt�n t�vozik....?
   Angela nagyot s�hajtott.
   - N�zd kisl�ny! Ez itt Cardiff! N�lunk ez megszokott dolog.
   - De az �n bar�tn�im soha az �letben nem h�zn�nak el egy pasival egykis etyepety�re, mik�zben velem vannak. Soha nem hagyn�nak magamra.
   Angela fel�llt az asztalt�l, megfogta Emma k�ny�k�t, �s mag�val vonszolta be a mosd�ba.
   - Lehet, hogy a te kis bar�tn�id nem tenn�nek ilyet, de ez csak az�rt van, mert nekik nincsenek gondjaik. Nem �lnek �t olyan f�jdalmat, mint mi. Lehet, hogy te nem vagy k�pes ezt meg�rteni, de neked nem is kell.
   Emma, most �gy visszagondolva �rtette csak meg, hogy mire gondolt Angela. De abban biztos volt,hogy nincs igaza. Mert nemcsak �k �lhetnek �t f�jdalmat, hanem mindenki m�s is.
   �les kopogtat�s riasztotta fel a gondolataib�l. Megsem v�rva Emma v�lasz�t, Brian bel�pett a szob�ba.
   - Mit keresel a szob�mban? - Szegezte neki a k�rd�st goromb�n Emma. - Azonnal takarodj innen!
   Brian j�t mulatott Emm�n. A l�ny ker�lte �t, megpr�b�lt t�vols�got tartani Briant�l.
   - Csak j�ttem megl�togatni egy durc�s kisl�nyt. -G�nyol�dott. - Tudod, kezd nevets�ges lenni,ahogy ker�lsz engem.
   - Nem is ker�llek!
   - Oh, dehogynem. De mondcsak, ennyire f�lsz t�lem? Pedig nem harapok! Csak egy kicsit....
   Hangos hahot�ban t�rt ki. Emm�nak bors�dzott a h�ta. Azt akarta, hogy ez a vesz�lyes ember min�l hamarabb elt�nj�n a k�zel�b�l.
   - Menyj m�r innen!
   Brian k�zelebb l�pett, kez�t Emma arc�hoz emelte.
   - Ne f�lj dr�ga vadmacsk�m! - �rezte simogat� keze alatt a l�ny reszket�s�t. -Minden �rint�sem ilyen reakci�t v�lt kibel�led? Ez�rt ker�lsz?
   Emma f�lrel�kte Brian kez�t az �rc�t�l, majd megb�kte a mellkas�t.
   - Mint m�r mondtam, nem ker�llek! Felfoghatn�d v�gre azzakl a picike agyaddal!
   Brian nemvette mag�ra a g�nyol�d�st. Ehelyett ink�bb odal�pett a l�nyhoz �s mag�hoz�lelte.
   - Tudom, hogy rettegsz. - Suttogta l�gyan a f�l�be. - Rettegsz att�l, hogy meg�rintelek. Hogy megcs�kollak, �s te nem tudsz ellen�lni nekem.
   Emma lehunyta a szem�t. Mindenr�l elfeledkezve fej�t r�hajtotta Brian v�ll�ra. Folyni kezdtek a k�nnyei. Meg�ll�thatatlanul folytak v�gig az arc�n. Nem tudta, mi�rt er�s�d�tt fel a f�jdalom a sz�v�ben. De nem tudta abbahagyni a s�r�st.
   Mikor v�gre k�nnyei apadni kezdtek, megt�r�lte az arc�t. Mit csin�lok �n?- K�rdezte mag�t�l, mik�zben megpr�b�lt kiszabadulni az �lel�sb�l. De Brian nem engedte. Ink�bb lehajtotta fej�t �s megcs�kolta.
   Ez a cs�k nem tartalmazott semmi gyeng�ds�get. �gy cs�kolt�k egym�st, mint akik csak erre a cs�kra v�rtak eg�sz �let�kben. Csak annyi id�re hagyt�k abba a cs�kol�z�st, m�g mindketten leveg�h�z nem jutottak. Nem akart�k elereszteni egym�st. Brian Emma t�rde al� rakta a kez�t, felemelte �s mik�zben cs�kolta az �gyhoz vitte �s r�d�lt vele.
   Brian elvette ajkait Emma sz�j�r�l. Emma felemelte a fej�t. Mag�hozakarta h�zni Brian fej�t. De az nem engedte, hanem ajk�val cs�kolgatni kezdte a l�ny nyak�t. Emma felny�g�tt �des f�jdalm�ban.
   De Brian hirtelen abbahagyta. Fel�llt az �gyr�l, majd sz�n�lk�l az ajt�hoz ment. Miel�tt kil�pett volna a folyos�ra, visszasz�lt a v�lla f�l�tt.
   - H�t te t�nyleg ennyire nemtudod visszafogni magad? - K�rdezte a sz�gyent�l piros arc� l�nyt. - Ha akartam volna, ak�r most is a magam�v� tehettelek volna.
   - NEM! - Emma hangja k�ts�gbeesett ki�lt�sk�nt hangzott a szob�csk�ban. - Nem!
   Brian a szem�ben sz�nalommal telve n�zett a l�nyra.
   - Dehogynem. �s ezt te is tudod. Valld csak be magadnak!
   Emma szem�ben ism�t gy�lni kezdtek a k�nnyek. Nagyon f�jt neki az, amit Brian mondott. �gy�rezte, csak pr�b�ra tett�k akaraterej�t, amely Briannel szemben mindig cserbenhagyta. Felugrott az �gyr�l, �s Brianhez l�pett. �t�sre emelte karj�t, �s meglend�tette. De meglepet�s�re Brian elkapta a csukl�j�t, �s az oldal�hoz szor�totta.
   - Nem, m�gegyszer nemfogsz meg�tni! - Csukl�j�n�l fogva az �gyra l�kte Emm�t.
   Kinyitotta az ajt�t.
   - Egy fi� keres. - Mondta, majd nagy h�vvel t�vozott.