. Ő csak 2 mini szoknyát kapott, egy blúzt, egy pulcsit és egy hosszú sálat, egy ruhát is kapott, aminek egy piros kötője volt. Ő egy magas és vékony sarkú cipőt kapott (kb.: 4, 5 cm volt). Azért nem kaptak nagyobbat, mert néha futniuk kellet. Ai meglepetésére ő egy torna felszerelést is kapott egy fehér bő pólót és egy fekete dresszt.

-Miért nem próbálod, fel én meg felolvasom a levelet.

-Jó, ha itt a fürdőszoba előtt olvasod, akkor hallom.

Ai bement a fürdőszobába és felöltözött eközben Brain olvasott. Nagyon de, nagyon unalmas volt. A végén azt írták le milyen szünetek, lesznek és elküldték az órarendet is. Ai amikor kiment Brain hátast dobott. Olyan elbűvölő volt abban a mini szoknyába, hogy elvörösödött, és ahogy a mini szoknya alól kikandikált a szép hosszú lába.... Ai nem értette mi baja lehet, így tehát megkérdezte.

-Mi baj van ronda?

-Nem csak nagyon jól nézel ki ebben a miniszoknyában és blúzban.

Ai már meg is értette, hogy miért is nézett így rá. Brain megkérte arra, hogy ebben jöjjön át hozzájuk. Mikor átértek megjöttek a nagyiék a vásárlásból. Amint behurcolkodtak, észrevették a nagy kupac postát. Szandra ki keresete az övét és megnézte, elolvastatta a nagyival. Amikor meglátta, Aiét nyomban féltékeny lett.

-Nagyi, Ainek miért van két miniszoknyája és egy ruhája?

-Azért mert ő már nagy és te meg még kicsi vagy. Inkább nézd meg a könyveidet.

Nagyi még ki se mondta de már visszatért is tért a pakoláshoz. Ai bekísérte Braint. Brain gyorsan körülnézet, hogy nem látja-e őket senki. Ai már menni akart, amikor megfogta a kezét, hátra rántotta és megcsókolta. Ai kicsit zavarban volt, de nem mondhatjuk, hogy nem élvezte. Gyorsan elengedték egymást és elköszöntek. Ai hazament és meglátott egy táboros papírt a kezébe. Nagyi odasétált és leültette az unokáját. Odaadta neki a táboros papírt, amin az ált „Tanya Tábor”.

-Nem akarok táborba menni.

-De elmész a bátyáddal, Márkkal és Tessával.

Ai felállt az asztaltól és felrohant a szobájába, csak egy óriási ajtócsapódás hallatszott. Bele huppant fotelbe és sírni kezdett.

-Ziza, miért csinálja ezt velem? Én nem ártottam neki. Mért akar táborba küldeni.- kérdezte zokogva, az eleven kis vadászgörényt.

Ziza mindig tudta mit kell tennie felkéredzkedett gazdia ölébe és ott olyan hangokat adott, mintha dorombolna. Kopogtak és az ablaknál mozgolódást látott a szeme sarkából. Brain integettet neki. Nem érdekelte a kopogás kiment és erkélyre és elkezdtek beszélgetni. Kis idő múlva benyitottak. Márk és Solomon volt az. Az utolsó mondat, amit el tudott mondani Brain az, az volt.

-Megjöttek a bátyáid.

Ekkor Ai megfordult és látta, hogy a két srác helyet foglalt a szobában. Solomon majdnem ráült szegén kis Zizára. Ziza nagyot morgott rá. Elköszöntek és Ai bement a szobába.

-Hallom nem akarsz velem táborba jönni.

- Mi közöd hozzá, hogy hova megyek és mikor!

- Vigyázz a szádra Ai baba.

-Na most aztán elég legyen. Márk nem azért jöttünk ide, hogy veszekedjünk, hanem azért, hogy lemondjuk. Ai szedd össze a holmid, ugyanis holnap indultok.

Amint elmondta kimentek a szobából és becsukták az ajtót. Ai amint kimentek bezárta az ajtót és kiment az erkélyre. Brain azt mondta, ha látja, hogy nincs nála senki, és ő bent van a szobában, átmehet hozzá. Brain észrevette Ait és hívta át magához. Ai átmászott és Brain kinyitotta neki az erkélyajtót. Kitette, a „ne zavarj” táblát és ő is bezárta az ajtót. Neki fent volt a sötétítő az ablakán ezért össze is húzta. Odament Aihez és átölelte.

-Mi a baj tündérke?

-Holnap el kell mennem, táborozni.

-Melyikbe?- nézett kicsit zavarosan Brain.

-A TANYA TÁBORBA. –mondta sírós hangon Ai.

-Á, már tudom én is voltam már ott. Nem is olyan vészes megtanítanak állatokkal foglalkozni és az utolsó este jelmezbál, van.

Még mindig nem engedte el Ai derekát. Az ő szobája sokkal nagyobb volt, mint Aié. Neki nem egy fotelja, hanem egy heverője volt és egy francia ágya.

-Minek neked francia ágy.

-Tudod a szüleim, tudják milyen korban, vagyok, és mert én, ha alszom, szétterpeszkedem.

-Oké. Jó tanács ne aludjak nálad.

-De ha kell, lekötözöm magam, ha itt alszol. –mondta Brain és bohókásan, kinyújtotta a nyelvét.

-Átmegyünk hozzám? – kérdezte jó gyorsan Ai és csókot nyomott Brain arcára.

-Persze.

Kimentek az erkélyre és átmásztak. Amikor Ai visszaért a szobájába hallott egy pici alig hallható kis koppanást, mintha egy poharat raktak volna az ajtóra. Brain épp meg akart szólalni, amikor Ai a szájára rakta a kezét. Ai nagyon halkan kinyitotta az ajtót és a húga esett be az ajtón.

-Hát te meg mit keresel itt? –kérdezte felháborodottan Ai.

Ha a tekintettel ölni lehetne, akkor Szandra már nem élne. Félre lökte a húgát és lerohant a lépcsőn.

-NAGYI, NAGYI, NAGYI. -Ordibálta folyamatosan.

-Igen drádaságom? –Jött ki a spájzból sietve.

-A drágalátos unokád egy pohárral hallgatózik az ajtóm előtt.

-Alexandra Renáta Enma. Azonnal jöjjön ide.

Ai felrohant a lépcsőn és elfutott Szandra mellet. Szandra mentegetőzött, hogy ő nem hibás és, hogy Brain megint itt van meg, hogy csak most jöttek vissza Brainéktól. A nagyi nem hitt neki de aztán Ai oda kiabált, hogy ez mind igaz. Nagyi nem nagyon értette, mi folyik itt, de azt nagyon is értette, hogy egy fiú itt van a házába úgy, hogy ő nem is tudott róla.

-Ai menj, pakolj össze, ugyanis holnap indulsz.

Ai berobogott a szobájába és magukra zárta az ajtót. Ai megkérte Braint, hogy segítsen összepakolni neki. Ai két pulcsit, egy esernyőt és 8 pólót rakott el. Brain 2 farmert és 3 melegítőt rakott el Brain tudta, hogy már csak a fehérnemük vannak hátra. Ai odament a fiókhoz és kivett egy zacskót, amibe a fehérnemük és a fürdő ruhája voltak. Belerakta a táskába. Tessék itt a könyved. Mire mindent bepakoltak már este 8 volt. Brain leült az ágyra és körülnézett. Ai is lehuppant mellé. Egy kis idő után bekapcsolták a tévét és a számítógépet is, benyomta Ai, hogy ír levelet a barátnőjének. De inkább visszaült Brain mellé és egy újabb csókot adott az arcára. Braint kicsit váratlanul érte a dolog, ezért el is vörösödött. Mikor végre feleszmélt megcsókolta Ait és magához ölelte. Amikor abbahagyták, elköszöntek és Brain átmászott az ő erkélyére és bement. Ai amint beért már kopogtattak is az ajtaján.

- Ai, nővérkém vacsi. –suhant el az ajtaja előtt a húga.

Márk és Solomon éppen most lépet ki a szobáikból.

- Hát ebbe meg mi ütött.

Ai elmosolyodott és oda ment Márkhoz és átölelte.

-Tudod, a védelem ereje.

Vacsora után Ai bement a szobájába onnan kikereste a sulis cuccait, elővette törit és olvasgatni, kezdte. Kis idő múlva megunta és elment fürödni. Mikor beért a szobájába ledobta a törölközőt és fölötözött. Visszavitte a fürdőbe a türcsit és lefeküdt aludni. Másnap reggel 7:30-kor keltette az órája. Mára nagyon meleget ezért előkeresett egy mini szoknyát és egy has pólót. Lehurcolta a csomagját és csinált magának reggelit. 7:45-kor jöttek le Márk és Tessa. Márk soha nem reggelizik. Ugyanis ő kb. 10 és 11 között szokott felkelni. Ai gyorsan átment és felnyergelte Dragont és Szépikét (egy másik telivér). A hátsó udvarban volt egy kis lovas kocsi, amin itt járni szoktak az emberek. Gyorsan befogták Szépikét és a kocsira, rakták a csomagokat. Márk volt a „sofőr”, Solomon és Tessa pedig beültek mellé. Ai felült Dragonra és megmondta, hogy ott találkoznak. Bele egyezek és 10 perc alatt ott is voltak, berakodták a csomagokat és felültek a buszra. Mindenki kivéve Ait, aki még mindig Dragontól búcsúzott. Egyszer csak megjelent Brain az út végén. Amikor odaért nagyon lihegett de, Ai megfogta, nehogy a végén összeessen. Lehetett hallani a buszból kijövő hangokat. „azt nézd milyen izmos és milyen jóképű”, „Azta milyen mákja van ennek a csajnak” vagy éppen „nagy vajon öccse?”. Márk és Tessa azon a felén ültek, ahol ez történt, mint a ketten forgatták a szemüket. Ai elbúcsúzott tőle és felszállt a buszra, a csajok és három helyes srác körülugrálták a kérdéseikkel. Mindenkinek válaszolt. Ám 6 táborozót t nagyon érdekelt a téma. 3 fiú, akik Ai után érdeklődtek és 3 lány, akik Brain után érdeklődtek. Brain integettet Ainek ő visszaintett. Amikor elindultak felpattant Dragonra és a busz mellett vágtatott. Brain egyszer csak megfordította Dragont és visszafelé kezdett vágtatni. Mire odaértek a táborba nagyon jóba lett ezzel a 6 gyerekkel. Ám nem tartott sok időbe, amíg rájöttek, hogy nekik maguknak kell összejönniük egymással. Úgy döntöttek 1. Helen – Shuichi 2. Renáta – Hiei 3. Kira – Dóri. Először bemutatták nekik a tábort, aztán szétosztották őket volt két öt szobás faház ezért az a társaság el is foglalta őket. A fiúkhoz még betársult valaki de ő mindig csak aludni volt ott. A tábor úgy nézett ki, hogy felsorakoztak a faházak ebből volt 6db, aztán mögöttük volt az istálló és a karámok. A faházak előtt volt az ebédlő és a tanácskozó terem (itt beszélték meg a másnapi programokat. A faházak egy félkört alkottak és a félkör közepén volt a tábortűz helye. A faházak belülről is egyszerűek voltak. Volt bennük 3, 4 vagy 5 ágy és azon kívül egy asztal egy mini hűtő és egy nagy ruhásszekrény. Mivel már este volt tábortüzet raktak és szalonnát sütöttek nagyon jól elvoltak együtt. Kira és Dóri nem hagyták abba a csókolózást.

***

Eközben otthon. Szandra és Szilárd kint voltak a kertbe játszottak. Aizawa nem akarta elhinni, hogy nem szólt neki a bátyja, hogy Ai elmegy táborozni. Brain már kikészült az öccsétől, és mert most hiányzott neki Ai. Legszívesebben leütötte és otthagyta volna. Aizawa észrevette milyen szomorúm a bátyja, de nem akarta tőle megkérdezni ugyanis nagyon haragudott rá.

***

A táborvezető bejelentette a másnapi programot.

- Először is reggeli aztán egy kis lovas túra vagy társasozás, szabadtéri játékok, Ebéd, tojásgyűjtés, fürdés a tóban, Társasozás vagy birkaterelés lóháton (oda csak profi lovasok). Szabadtéri egyéni foglalkozás(azt csinálsz, amit akarsz). Erdő túra akár gyalog akár ló vagy szamárháton. Most viszont azt szeretném megkérdezni, ki az, aki minden lovas foglakozáson ott lesz. A 21 emberből összesen 9 rakta fel a kezét.- Kérdezte a táborvezető, amikor meglátta a létszámot. Elő kapta a létszámot, ahol szerepeltek a nevek. A lovas túra résztvevői nem mások, mint: Márk Enma, Tessa Tessarossa, Ai Enma, Renáta Ninej, Dorottya Fekésházy, Shuichi Minaminó, Helen Tanika, Hiei Tanaka és Kira Tishaliday. Jó akkor ki hozott saját lovat?

-De hát nem mondták, hogy lehet. –mondta Ai.

- Ó valóban? –folytatta a beszédét a táborvezető. Akkor most kinek a lovát hozták meg.

- De hisz hiszen ez Álom- kiáltotta Ai amint kihozták a lovat.

És vajon ki hozta meg a lovat? Nem más mit Aizawa. Ai odarohant és a nyakába ugrott.

- Azt hitted elengedlek köszönés nélkül? – kérdezte kicsit szemrehányóan.

- Nem, persze, hogy nem.- Nevetett Ai.

- Az a szemétláda bátyám nem szólt hogy mikor mész el. Úgyhogy gondoltam meglátogatlak.

- De mér Álmot, hoztad.

- Brain kérdte személyesen. Nehogy elfelejtsd! - mondta rengeteg gúnnyal a hangjában.

Ai nem is figyelt rá, odarohant Álomhoz és átölelte, de azt vette észre, hogy valaki megfogta a derekát és átkarolja. Ai majdnem felsikoltott de valaki szájon csókolta. Ez járt Ai eszében: ez az ölelés, ezek az ajkak csak és kizárólag....... Brainé lehetett.

- Felismertél?- suttogta.

- Igen.

- Na és ki vagyok?

Ekkor ellökte magától a fiút és az a fényre került. A holdfény elég volt, hogy nemcsak a szép, ében fekete haját, hanem az arcát is megvilágítsa. Az volt a szerencséje, hogy Aizawa már előre ment, és a táborozók is beszélgettek, sütögettek, smároltak.

-Tudtam, hogy te vagy az Brain.

- De az nem igazságos. Nem is tudtad.

- De igen csak biztos akartam lenni benne.

Ekkor Brain újra odament hozzá és átölelte. Ai viszonozta az ölelést és most ő csókolta meg a srácot.

- Egy napja mentél el és nekem, már most hiányoztál.

-te is nekem és persze Dragon. Tudom, hogy őt szeretted volna de, Álom gyorsabb és ez rám emlékeztet.

-Hát ebben igazad van.

Ai megcsókolta gyorsan s kibontakozott Brain karjaiból és felpattant Álom hátára és kilovagolt a ló szállítóból. A táborvezető már az istálló nyitott, óriási ajtó előtt állt. Mutatta Ainek, hogy melyik boxba vigye Álmot. Ai gyorsan beügetett és lepattant álom hátáról és visszaszaladt a felszereléséért. Amint mindent becipelt. Éppen a rámpát hajtották fel. Ai nem tudta, hogy Brain hol van.