Még mindig az istállóban volt, amikor egyszer csak befogták a száját és lerántották a lábáról.Egy nagy szalma kupacra estek. Ai érezte, hogy egy fiú rántotta magával, de nem tudta ki. Nem tudott mit csinálni ezért elengedte magát, azt vette észre, hogy a taperólja. Ekkor akkora pofont adott a titokzatos srácnak, hogy az feljajdult. Ai megismerte azt a hangot és csodálkozott magába „mit kereshet még itt Brain”. Hála istennek a feljajdulást nem hallotta meg senki csak a lovak, de ők mit sem törődve folytatták az evést, ivást és az alvást. Ai megfordult és adott a fiú az arcára egy csókot, és megpróbált feltápászkodni. A fiú hagyta, mert nagyon fájt az arca. Ai gyorsan kifutott az istállóból. Amikor kiért Hiei furán nézett rá.
- Ai, mér, van szalma a hajadba?
-Hát tudod pakoltam és elestem és egy nagy kupac szalmába estem.
Már csak nagyon kevesen voltak a tábortűz körül a mi kis 9-ümk még ott ült, kb. úgy 13-an, ültek a tűz körül. Ai még le se ült eszébe jutott valami.
-Hé csajok! Menjünk lefeküdni.
Mindenki beleegyezett és elindultak a faházuk felé. Brain ott állt az ajtóban. Ai csak mosolygott, de Tessa ezzel ellentétben nem örült a váratlan vendégnek, a többi lány persze majdnem összeesett.
-Csajszik megtennétek nekem egy szívességet?
-Persze, Ai mondjad.
-Brainnak egy ágy kéne, ahol aludhat. Valakinek velem kéne aludnia.
-Majd én. Kiskorunkba úgyis rengeteget aludtunk együtt. – mondta morcosan Tessa.
Ai Tessa nyakába ugrott és átölelte. Tessa visszaölelt ám nem nagyon örült, hogy az ő ágyában fog aludni Brain. Brain a faházban maradt, amíg a lányok elmentek lefürödni. Amikor visszajöttek Brain elámult, ugyanis rövidebbnél rövidebb pólókat, hálóingeket látott. Egyedül Ai és Tessa voltak azok, aki egy has pólóban (de nevezhetjük akár már melltartónak is.) aludtak. Mindenki lefeküdt már csak Brain állt az ajtóban kővé dermedve. Ekkor Helen odalopózott és megcsípte a hasát. Brain nagyon haragosan nézett rá, de aztán ráeszmélt, hogy miért is tette. Rámosolygott Helenre és lefeküdt ő is. Nem telt el pár perc már majdnem mindenki aludt. Brain felkelt és megnézte, ki alszik. Tessa és Ai Már aludt nem akarta őket felkelteni ezért visszafeküdt és ő is elaludt.
***
Másnap reggel Ai nagyon korán felkelt a táborvezető már ott járőrözött a faházak előtt. Kb. úgy 6 körül lehetett. Ai odament Brainhoz és meglökte egy kicsit. Ez elég is volt Brainnak, hogy felkeljen. Kicsit kómás volt. Ai kiment a faházból, a táborvezető nagyon meg volt lepődve. Ai odaszaladt hozzá és súgott neki valamit. A táborvezető nem mondott semmit csak bólintott. Ai beszaladt az istállóba és 4-5 perc múlva kijött Álmot és egy másik lovat vezetve, akit Szabinának hívtak. Szabina nem volt felnyergelve csak a szárakat rakta rá Ai. Ai a nyergéhez kötötte Szabina szárát és felpattant a nyeregbe. Szépen elindította és elügetett a faházaktól. Brain a Tábor bejáratánál várta őket. Amint odaértek kikötötte a szárat és felpattant Szabina hátára. Ai elmosolyodott és megkérdezte.
-Versenyzünk hazáig?
Brain bólintott és felemelte a kezét és visszafelé kezdett vele számolni.
-Rajt.- kiáltotta vágtára, fogta Szabinát.
Már a város szélén voltak és Ai vezetett. És nem csak vezetett meg is nyerte a versenyt.
-Itt el kell búcsúznunk, szia.- és már meg is fordította Álmot.
-Jaja, szióka.
Lepattant a lóról és odaadta a szárakat Ainek, aki pillanatokon belül felcsomózta a szárakat a nyeregre. Már éppen indulni akart amint meghallott egy ismerős hangot a háta mögött.
-Hát te meg mit keresel itt.
A hang nem volt másé, mint Solomoné. Aki nagyon dühösnek látszott.
-Hát tudod...én...én... csak visszahoztam Braint a táborból. Tegnap este ugyanis meglátogatott és ottmaradt.
-Értem és hol aludt? Ugye nem veled?- kérdezte egyre dühösebben és már teljesen elvörösödött a haragtól.
-Persze, hogy nem. Tessa ágyában aludt, Tessa pedig az enyémben velem. De most már mennem kell. Különben kikapok a táborvezetőtől. Szióka, és légyszi ne mond el a nagyinak.
Solomon még el se mondhatta a mondani valóját, Ai már vágtatott is vissza a táborba.
***
Már a kapuban volt, amikor hallotta, hogy beszélgetnek a táborlakók. Felvágtatott a táborhelyre és odaszólt a táborvezetőnek, hogy megérkezett. A táborlakók nagyot néztek, amikor megérkezett lóháton. Ai bevitte a lovakat az istállóba és lecsutakolta őket. Amint végzett mentek is reggelizni. Tojásos virsli volt a reggeli. Amint befejezték a reggelit jött is a lovas túra.
-A ló lovas beosztás:- kezdte a táborvezető a beszédet.
- 1. Márk Enma: Szélvész
2. Ai Enma: Álom
3. Tessa Tessarossa: Tornádó
4. Renáta Ninej: Roland
5. Dóra Fekésházy: Réka
6. Shuishi Minaminó: Tündér
7. Helen Tanika: Démon
8. Hiei Tanaka: Máglya
9. Kira Tishaliday: Tűz
Mindenki felel a saját lováért.- A táborvezető lihegett mire elmondta az összes nevet.
A boxok ajtajára rá volt írva a lovak neve. Mindenki megtalálta a neki kiosztott lovat. Felnyergelték és kiügettek. Kettes sorba kellet menniük a túrán Márk és Ai együtt mentek, lovaglás közben beszélgettek erről, arról. Tessának nem volt párja ezért ő zárta a sort. Ai gyakran hátranézett rá. Már vagy 2 órája lovagoltak, de Ai egyszer csak arra lett figyelmes, hogy nem látja Tessát. Odaügetette a vezetőhöz és elmondta neki, amit látott. Szétoszlott a csapat, hogy megkeressék Tessát. De hiába keresték, nem találták. Eközben Ai és Márk egy mellékúton nézték meg hátha elment arra. Volt előttük egy éles kanyar, aztán pedig egy jó kis kacskaringós út köbvetkezett már éppen vissza akartak fordulni, amikor egy hang ütötte meg a fülüket.
-SEGÍTSÉG, SEGÍTSÉG VALAKI SEGÍTSEN. – Kiabálta valaki nem messze tőlük.
Egyre beljebb mentek és akkor megláttak egy meredek dombot. Leszálltak a lovakról és belenézlek. A legalján egy lányt láttak meg, de amint jobban megnézték, rájöttek, hogy az a lány nem más, mint Tessa. Ai felpattant a lovára és elvágtatott Márk ott maradt. Pár perc múlva a táborvezető vágtatott feléje. Nyomában a táborlakókkal, akik lovas túrán vannak. Ai a táborvezető mellet vágtatott. Hoztak magukkal egy kötelet, amivel felhúzták őket. Tessa, Márk és Ai megölelték egymást aztán visszapattantak a lóra. Miközben mentek vissza a táborba elmesélte Tessa, hogy is keveredett arra. Amikor visszaértek leszerszámozták a lovakat, lecsutakolták és kivitték a karámba őket. A szabd foglalkozást, nagyon élvezték, ugyanis nem mentek el a karámból, hanem a lovakkal játszottak követőset. Hoztak ki nekik almát, kockacukrot és egyéb más finomságot. Ai viszont csak ült a karámon és simogatta Álmot, aki szintén nem volt túl vidám. Hiányzott neki a gazdája, viszont örült, annak hogy Ai vele van, ugyanis őt tekintette második gazdájának. Ainek viszont nagyon hiányzott Brain és Dragon, de az egyetlen vigasza az volt, hogy Brain lován ülhet. Mire mindent végiggondolt vége volt szabad foglakozásnak. Jött az ebéd. Ebédre lebbencslevest és rántott karfiolt kaptak hasábburgonyával. Fél 2-ig csendes pihenő volt. A gyerekek bevonultak a faházakba és olvastak, beszélgettek, vagy amit jónak láttak. Tessa bement a faházba és feltűnt neki Ai hiánya.
-Hé csajok nem láttátok Ait?
-Nem ebéd óta nem.- Felelte Helen és az összes lány bólogatott, hogy egyet értenek vele.
Ai eközben az istállóban, a szalmában feküdt. Visszaemlékezett a tegnap estére és az azelőtti délutánra. Brain karjaiban mindig jól érezte magát. Nagyon hiányzott neki. Felállt és odament Álom boxához és kinyitotta annak ajtaját. Aztán visszament lefeküdt és nézte, ahogy Álom odamegy a többi lóhoz. Már fél 2 volt, amikor bejött a táborvezető az istállóba. Meglátta Álmot és azonnal odarohant, hogy bevigye. Miután becsukta a boxba észrevette a szalmán fekvő Ait. Nem szólalt meg csak kiment. Ai meg folytatta a gondolkodást. Pár perc múlva a táborvezető visszajött és azt mondta:
-Ai, menj és vedd át a fürdő ruhád és add rá azokra a lovakra a kötőféket, akiken ma lovagoltak.
Ai bólintott és kifutott az istállóból. Amint beért a faházba meglátta, hogy a többi lány már fel volt öltözve és készen állt az indulásra. Ai oda ment szekrényhez és kivette a fürdő ruháját. Egy fehér fürdő dreszt hozott magával. Felvette, belebújt a papucsába és felkapta a törölközőt a többi lány meg csak lesett. Tessa Ai után futott és kérdezgetni kezdte.
-Mit csinálsz?
-Ráadom a lovakra a kötőféket.
-Segítsek? Egyébként holt voltál egész pihenő alatt?
-Persze. Itt voltam a lovakkal.
Ai felvett 5 kötőféket, Tessa is 5-öt és elkezdték felrakni rajuk. Tessa nem értette miért vett fel Ai is 5 kötőféket. Aztán elmagyarázta neki, hogy reggel Szabinán is lovagoltak. Kivitték az összes lovat. Mire teljesen készen volta az indulásra addigra a többiek már a tónál voltak. Ai felpattant Álomra, Tessa pedig Szabinára. Tessa a kezébe fogta a két-két futószárat, Ai is ezt tette. Mikor leértek egy csodálatos helyet láttak. A tó óriási volt, a nádas csak a másik parton volt a többiek benn fürödtek, vagy éppen napoztak. Amikor meglátták őket, mindenki, aki aznap lovagolt kijött a vízből felpattant a lovára és bele vágtatott a vízbe. A Tessa ésAi elengedték a lovukat és úszóversenyt csináltak. Természetesen a lovak nyertek az első: Álom lett, a második: Szabina, a harmadik Ai, a negyedik, pedig Tessa volt. Vissza felé is versenyeztem, de ugyan ez a felállás jött ki. Álom ugyan levert volt de a gyorsasága a régi volt. Mikor vége volt a fürdésnek a gyerekek majd kiugrottak a bőrükből ugyanis a birkaterelés következett. Visszalovagoltak a tanyára, és aki akarta felnyergelte, aki pedig szőrén akart lovagolni az megvárta a többieket. Mikor a jelentkezők már a nyeregben voltak. A táborvezető kiengedte a birkákat és hozott egy ostort, amivel jól rájuk ijesztett. A birkák, szétszéledtek csak aztán mutatta meg a vezető, hogyan is kell lasszót dobni. Miután ezt megtanulták, mehettek a nyáj után. Mikor utolérték őket, körbezárták és lelassították őket. Ai volt legelöl ő kezdte a kört. Márk volt a végén pont vele szemben. Helen és Tessa voltak a két oldalán Hiei, Renáta, Kira, Dóri voltak átlósan. A táborvezető és Shuichi pedig őrszemek voltak nem ám elkóborol egy is. Mikro visszaterelték őket már este volt. Nem jutott idő mindenre ezért elnapoltál.
***
Eközben a farmokon két semmirekellő fiú álltak az istálló oldala mellet. Az egyik fiú kezébe valami üvegcse volt. Brain éppen etetett és az egyik fiú odaszaladt a házuk bejárati ajtójához és csöngetett.
-Szia. Igen persze, hogy beszélhetsz vele.- Mosolyodott el a 30-as éveiben járó nő.- BRAIN, BRAIN KERESNEK. -kiáltotta.
Brain pillanatokon belül ott volt.
-Szia. Mit akarsz itt Bence?
-Helló. Vannak lovas vagy állatos könyveid? És ha igen kölcsönadnád.
-Igen.
Eközben az istállóban a Hatson testvérek másik tagja beleöntött valamit Dragon etető táljába. És egy keveset a vizébe hogy biztos legyen a sikerébe. Amint körülnézett kilopózott az istállóból és hazafelé futott. Pár perc múlva Bence is elhagyta a tett színhelyét. Brain gyorsan befejezte az etetést és felment a szobájába és átmászott a kötélen, ugyanis Ai erkély ajtaja tárva nyitva volt. Ott volt a szobájába az a póló is, amiben meglátta a fürdőszobában. Azt megfogta, és magával vitte. Amint visszaért a szobájába letett a fölsőt és lement a nappaliba. Ott éppen Szilárd és Szamanta nézték az én kicsi pónim DVD-t. Aizawa pedig a sarokülőn üldögélt és szomorkodott. Brain nem akarta nézni a savanyú képét és inkább visszament a szobába és magához ölelte a pólót. Másnap reggel mikor lement etetni nagyon furcsa dolgot látott. Dragon a földön feküdt és nem tudott felállni. Amint meglátta futott is vissza a házba, hogy hívja az állatorvost. Az állatorvos azt mondta, jön amilyen gyorsan, csak tud. Addig is kiment megnézte van-e láza. Sajnos volt. Visszament a házba és hozott egy kis tálát tele hideg vízzel és egy rongyot de addig is bent maradt, amíg felhúzott egy farmert és lement az istállóba, amit bevizezett és a homlokára tette. Ott ült Dragon mellet és simogatta selymes szőrét. A ló izmai néha megrándultak, nagy fájdalmai lehettek. Brain már nem tudta nézni, hogy ennyire szenved. Átölelte és beszélt hozzá.