14.Fejezet

Verseny

R�j�ttem, hogy csak teher vagyok mindenkinek. Egy t�sk�ba beleraktam n�h�ny fontos dolgot. Ekkor benyitott a szobal�nyom, Arin.

-D�va �rn�- M�r ezerszer elmondtam neki, hogy csak sim�n D�va, de nem hallgat r�m.- Meghoztam a friss leped�t.

Mikor megl�tta a t�sk�t a kezembe k�rd�n felvonta a szem�ld�k�t. Sietve ideszaladt hozz�m, gesztenyebarna haja csak �gy rep�lt ut�na. Kivette a kezemb�l t�sk�t.

-�rn�m hov� k�sz�l? Csak k�t hete j�tt meg.

-A m�sik vil�gba.- Feleltem kurt�n.

Kivettem a kez�b�l a t�sk�m �s tov�bb pakoltam. Mikor elk�sz�ltem eb�did� lett. Lerohantam Yuhihoz �s a t�bbiekhez az eb�dl�be.

Mikor beljebb j�ttem Yuhi �s Kevin lecsaptak r�m. El�sz�r kioktattak, hogy tudom-e milyen vesz�lyes a birtok. Azt�n, hogy ne merjek m�g egyszer ilyet tenni! V�g�l pedig, kik�rdeztek az esem�nyekt�l. Hossz� nap volt. Nick el� se dugta a k�p�t eg�sz nap.

Az�ta k�t h�t telt el. Nick ker�l, Yuhi �s �n sokat vagyunk egy�tt, de l�tom rajta amint azt k�v�nja: B�rcsak az eg�sz napot Kevinnel t�lthetn�! Ez�rt t�bbnyire elk�ld�m. V�g�l az ut�bbi napokban mindenki visszat�rt a rendes ker�kv�g�sba. Nick t�bbet besz�lt, de Yuhi nem volt annyit velem. Tehernek �rzetem magam. Jobb lett volna haza se j�nni.

Mikor befejeztem, m�r rohantam is fel. Kevinnek ez szemet is sz�rt.

-D�va... nem maradsz m�g itt a t�rsas�gunkban egy kicsit? Vagy m�r ennyire unod a k�p�nket?- Nevetett.

-Nem, dehogy. Csak dolgom van.- Nem v�rtam meg a v�laszt. Gyors r�pillantottam Arinra, aki agg�d�an n�zett r�m. Elkaptam a pillant�somat �s m�r rohantam is.

Megf�r�dtem, v�lasztottam n�h�ny megfelel�nek mondhat� ruh�t �s elv�geztem az utols� sim�t�sokat is. Szinte rep�ltem a t�sk�m�rt. A h�tamra vettem �s m�r nyitottam is az �tj�r�t.

Ek�zben az eb�dl�ben m�g besz�lgettek a t�bbiek. Yuhi egyszer csak felkapja a tekintet�t �s felugrott a sz�kr�l.

-Megint elmegy!

Nick nem nagyon �rtette, mir�l van sz�, de Kevin csak b�lintott azt�n megk�rdezte:

-Megpr�b�ljuk meg�ll�tani?- Nicknek m�g mindig fogalma sem volt mir�l is van sz�. Azt�n jobban figyelni kezdett �s meghallotta a kapu morajl�s�t.

Felugrott �s m�r rohant is az emelet fel�, visszaki�ltotta.

-Meg!- Kettes�vel szedte a l�pcs�fokokat.

Arin k�ts�gbeesetten rohant ut�na. A ruh�j�t felemelve kiab�lt ut�na.

-Nick �rfi. K�rem, hagyja elmenni! K�rem...- Zokogott.

Kevin felugrott �s elkapta miel�tt a l�bai �sszecsuklottak volna. Nick r� se heder�tve rohant, de elk�sett. Mikor a szob�mba �rt, m�r csak a kapu volt ott, ami k�t pillanat m�lva becsuk�dott. Arin tov�bb zokogott. Eltolta Kevin t�mogat� kez�t �s rohanni kezdett. Ki a kast�lyb�l. A hossz� macskak�ves �ton - ami kett�v�lasztotta a kertet- rohant v�gig. �szre se vette a szembe j�v� alakot. Csak akkor vett tudom�st r�la, mikor egyenesen neki rohant. Mikor felpillantott egy igen helyes, feh�rhaj� f�rfit l�tott, tet�t�l talpig feket�ben.

Leon�rd!

Elakadt a szava. A k�nnyek m�g �gy is folytak, peregtek le az arc�n. Leon�rd kedves, mosolyg� arccal lehajolt hozz�, de a szeme tov�bbra is szigor� �s kegyetlen maradt.

-Mi a baj Arin?- K�rdezte l�gyan.

Arin szipogott p�rat �s dadogva elmes�lte neki az eg�sz t�rt�netet, onnan kezdve, hogy elmentem j� k�t h�napra egy sz� n�lk�l �s azzal befejezve, hogy �pp most l�ptem le megint. Le� arc�r�l folyamatosan fagyott le a mosoly. Mikor Arin befejezte a besz�det, Le� kiker�lte �s nagy lend�lettel futni kezdett a bej�rat fel�, ahol m�r v�rt�k a t�bbiek. Yuhi kicsit agg�dott, Kevin kiss� elkeseredettnek t�nt ellenben Nick fortyogott a haragt�l.

-Mi�rt nem �rtes�tettetek?- Ord�tott Le�.

Yuhi berohant, Kevin ut�na. Csak Nick maradt. Le� sz�ra se m�ltatta a haragos f�rfit. Egy gyenge ujjmozdulattal nyitott egy �j kaput. Bel�pett, de szeme sark�b�l l�tta, hogy Nick is meglend�l, hogy Le� ut�n bel�pjen. Jashon befordult az egyik folyos�n �s a bej�ratn�l meg sem �llva beugrott a kapuba.

M�r megint ann�l a titokzatos f�n�l vagyok. S�hajtok. Na most mit tegyek? Elgondolkodtam �s m�r csak azt vettem �szre, hogy futok. A h�zak cserepei n�hol cs�sz�sak, de nem �rdekel. H�zr�l h�zra ugr�lva t�volodom a besz�l� f�t�l. Ekkor a semmib�l felt�nik egy kapu. Kil�p�k ut�n becsuk�dik. V�g�l hat szemp�r szegez�dik r�m. Az egyik sz�ke �s zil�lt volt. A m�sik Barna haj� �s igen haragos. A harmadik pedig feh�rhaj� �s hirtelen j�tt boldoggal n�zett r�m. Jashon, Nick �s..., nem hiszem el. Le�. Pont akkor kellett hazat�rnie mikor �n elmegyek? Ekkora m�zlit!- Gondoltam magamban. Azon nyomban haza is visznek. A bal szemem sark�b�l l�tom, hogy egy m�sik f�nyes ablak ny�lik m�g�ttem. H�trakapom a fejem �s Diana torz fej�t l�tom. Nem tudom mi t�rt�nhetett vele, de nagyon ramatyul n�z ki. Ut�na Szafira kiss� hi�nyos �lt�zetben –�ppen, hogy csak takart valami- v�g�l Edw�rd szikr�z� szemmel. Szafira kisz�rt minket. Felszisszent �s morgott valamit az orra alatt. Edw�rd �s Diana fel�nk kapt�k a fej�ket. Diana f�jdalmasan h�k�lt h�tra- a mellettem l�v� Le� felmordult. Szafira k�zelebb l�pett �s Jashon is ugyan�gy tett. Edw�rd mosolygott fel�m.

-D�v, r�gen l�ttalak. Egy hete tisztelt�l meg �jra t�rsas�goddal az erd�ben...-Nem tudta befejezni, mert t�mad� helyzetbe helyezkedtem el.- Na mindegy. Ti is a k�l�n�s l�lekenergia miatt j�ttetek?

�rtetlen�l n�ztem r�.

-Milyen l�lekenergia?

L�tszott rajta a zavarodotts�g. Nem nagyon �rtette, mi�rt vagyok itt, ha nem vett�k �szre a k�l�n�s lelket. V�g�l �gy d�nt�tt megk�rdezi.

-Akkor mi�rt vagytok itt?

-H�t...-Nick a szavamba v�gott.

-Megsz�k�tt! Ut�na j�tt�nk. De mikor �tl�pt�nk nek�nk is felt�nt ez a l�lekenergia mennyis�g. T�l sok egy ember sz�m�ra.

Edw�rdot lesokkolta a megsz�k�tt sz�. Hirtelen meg�rtette mi�rt voltam akkor ott az erd�ben. Ismer�s mosoly h�zta sz�p sz�j�t, ami oly sokszor cs�kolt r�gen.

Ki kellett vernem ezt a baroms�got a fejemb�l. Ink�bb a l�lekenergi�ra �sszpontos�tottam. �gy egy kilom�terre innen... nem tudtam befejezni az elemz�s�t, mert valami megragadott �s rohanni kezdett velem. Az ismer�s illat elk�b�tott. Oly r�g nem �reztem m�r, hogy elfeledkeztem r�la, m�r elv�ltunk �s a vissza�t sz�rny� lenne. Utolj�ra a nevemet hallottam, de arra se reag�ltam. Sz�lsebesen sz�guldottunk. Nem k�vetett senki, ebben biztos vagyok. Hossz� m�sodperceke t�lt�ttem k�bultan.

Akkor t�rtem magamhoz mikor meg�lltunk. Letett, de nem engedett el. Feln�ztem r�. Hossz� sz�ke haja a v�ll�ra omlott �s n�ha meg-meglibbent az esti sz�lben. Smaragdz�ld szeme vil�g�tott. Arc�n m�g mindig ott volt az a mosoly, ami el�bb szaladt v�gig az arc�n.

-Tudtam, hogy hi�nyoztam neked!- Meglepet�semre semmi g�ny nem volt a hangj�ba. –Neh�z ha az ellens�gedbe vagy szerelmes, igaz?- Ezt olyan szomor�an mondta, olyan �rz�sem volt mintha ezer j�gszil�nk f�r�dott volna a sz�vembe.

B�lintottam, ez olyan, mintha elismerem volna a legels� kijelent�s�t. De ha egyszer igaz...

Nem v�laszolt. Elengedett �s a feln�zett a s�t�tk�k �gre, a vil�g�t� csillagokra �s a teleholdra.

-Versenyezz�nk! Ha te nyersz, k�rhetsz t�lem b�rmit, de ha �n nyerek vissza j�ssz hozz�m!- A hangja nem t�rt ellenvet�st .- Most!!!

Mind a ketten meglend�lt�nk...

Elkezd�d�tt a verseny!