16.fejezet

Ir�ny:Ausztria

Reggel az �gyamban �bredtem. Nem eml�kszem, hogy ker�ltem oda. Fels�hajtottam. Mikor k�r�ln�ztem a szob�ban, megl�ttam Zo�t, az egyik sarokban �cs�rg�tt �s egyenesen a szemembe n�zett.

-J� reggelt!- A hangja alig hallatszott.

Fel�ltem.

-Neked is. H�t... gondolom magyar�zattal tartozom.- Kezdtem.

Egyszerre s�hajtottunk, ez el�g viccesnek tal�ltuk. Felnevett�nk mind a ketten. Az �n r�szemr�l el�g er�ltetettnek t�nhetett. V�g�l megsz�lalt.

-Nem kell, Leon�rd m�r mindent elmes�lt- Itt kis sz�netet tartott, f�jdalmas lehet vissza eml�kezni r�- Az elej�t�l a v�g�ig.

B�lintottam.

Kopogtak az ajt�n. Mind a ketten az ajt� fel� kaptuk a fej�nket. Le�, hossz� barna hajjal �s v�r�s szemmel, mellette pedig Nick. Mind a ketten mosolyogtak, eddigi tudom�som szerint, nincsenek oda egym�s�rt. Le� odal�pett Zo�hoz �s kezet ny�jtott, hogy felseg�tse. � elfogadta �s fel�llt. Most es�lyem ny�lt r�, hogy jobban megn�zzem. Tegnap este nem ny�lt r� sok alkalom.

Hossz� l�bai, lapos hasa, sz�p, kiss� g�mb�lyded arca term�szetes sz�ps�get adtak neki. A szemei nagyok �s pirosak voltak, tal�n a t�z jelk�pe. Haja, �gy h�tk�z�pig �rt, v�r�s tincsei szanasz�t �lltak. Nick elismer� pillant�ssal m�regette. Felh�ztam ez egyik szem�ld�k�m, k�rd�n n�ztem r�. � elkapta a pillant�som �s elford�totta a tekintet�t. Kitakartam magam �s a l�bamat lel�gattam az �gyr�l. �s�tottam egy nagyot. Nem sokat aludtam tegnap �jjel, mindig azon t�rtem a fejem, mi legyen a k�vetkez� l�p�s.

-D�va!- Sz�l�tott, vagy sz�zadj�ra a nevemen Le�, mire feleszm�ltem.- Min gondolkodsz?- Odaj�tt, majd le�lt mell�m.

�s�tottam. –Semmi k�l�n�s. Csak, hogy mit csin�ljunk most...- Megint elkalandoztam.

Megr�zott. R�n�ztem, mivel magasabb volt n�lam, a sz�ja a szememmel egy vonalba ker�lt. Eszembe jutott a tegnap esti cs�kunk. Elv�r�s�dve kaptam el a fejem onnan. Mindenki �rtetlen�l b�mult. Fels�hajtottam.

-Egyed�l akarok lenni... Majd k�s�bb tal�lkozunk Zo�. Rendben?

B�lintott �s a fi�k ut�n ment. Le� ment ki utolj�ra, m�g mondani akart valamit. Elvigyorodott.

-Tegnap este hamar elaludt�l.- Visszatartotta a nevet�st.

Grimaszoltam �s fel�lltam. Fel�lt�ztem.

Kint voltam az ist�ll�ban. Megettem a �mort. Mikor v�geztem elindultam s�t�lni. Be�rtem az erd�be, k�r�ln�ztem. A madarak �nekeltek, a leveleket f�jta a friss tavaszi szell�. Tov�bb s�t�ltam. Meg kell tennem... nem k�rni akarok valamit, de k�rdeznem kell t�le valamit.

-Edw�rd!- El�sz�r csak suttogtam. V�g�l m�r kiab�ltam a nev�t. –Edw�rd! – Rem�lem senki nem hallja meg, hogy kiab�lok.

Eltelt egy, kett�... t�z... h�sz perc. Nem j�n. H�t err�l ennyit! Pedig a szav�t adta, �s nem j�tt el. Szidom magamba, mik�zben tov�bb s�t�lok.

Nem messze t�lem, megrezzen egy bokor. Felugrom az egyik f�ra �s le�l�k a legals� �g�ra. Figyelem a bokrot. Egy f�rfi l�p ki m�g�le.

-Jashon!- Ki�lltok fel.- Mit keresel itt?

R�m n�z. Tekintete a semmibe r�vedt. Zavartan pislogott, mintha fogalma se lenne mit keres itt. Egyszer csak leguggolt �s t�mad� helyzetbe helyezkedett. A fa m�g�l, amin �ltem egy m�sik f�rfi l�pett ki. Edw�rd volt. Na, j� id�z�t�s!- Gondoltan.

-Nyugalom Jashon.- Mondta neki.- D�va h�vott, igaz?- R�m n�zett.

�n zavartam b�multam Jashont, de b�lintottam. Leugrottam a fa�gr�l �s k�zelebb l�ptem hozz�. Jashon engem n�zett. Mi baja van? Mi�rt ilyen fura? A bokrok k�z�tt �szrevettem Zo�t �s Nickket. Nevetg�ltek, mikor �szrevettek mindet intettek. Nick hirtelen �szrevette Edw�rdot, �s neki ugrott. Egy m�sodperc t�red�ke alatt megragadtam a csukl�j�t �s visszar�ntottam az eredeti hely�re. Elesett mikor f�ldet �rt. Zavartan n�zett k�rbe, Zo� Felseg�tette. Mindenki engem b�mult. Na, m�r csak Le� hi�nyzik!- Gondoltam �s v�rakoz�n k�rben�ztem, melyik bokor m�g�l l�p ki.

-Rem�lem engem keresel...- J�tt egy v�lasz az egyik fa tetej�r�l.

Mind feln�zt�nk �s ott �llt a fa legutols� vastag �g�n, ami kib�rja a s�ly�t. Leugrott, pont mell�m �rkezett.

F�lmordultam.

-Mi�ta k�vetsz?- A hajam szinte �gnek �llt a haragt�l.

Gondolkod� arcot v�gott. – Mi�ta kil�pt�l az ist�ll�b�l. Gyan�s volt az a megjegyz�sed, hogy egyed�l akarsz lenni.- A szeme m�ly�n m�rhetetlen mennyis�g� harag csillogott.

Fels�hajtottam. Odamentem Edw�rdhoz, aki v�rakoz� arcot v�gott.

-Menj�nk, besz�lnem kell veled!- Mondtam ellentmond�st nem t�r� hangon.

N�m�n k�vetett. A t�bbiek ut�nunk n�ztek, gondolom. Nem fordultam meg megn�zni...

Mikor �gy gondoltam megfelel� t�vols�gra voltunk a nem k�v�nt tal�lkoz�si pontt�l, felugrottam az egyik f�ra.

-Nem j�tt�l!- Mondtam.

Feln�zett r�m. K�rben�zett majd k�vetett a f�ra. Egy m�terre t�lem �rt a fa�gra �s le�lt. N�m�n n�zett engem. P�r perc eltelt�vel fels�hajtott.

-Itt vagyok!- Valahogy olyan zavartan t�nt. Suttogva folytatta.- Azt hittem, meg akarsz �letni...

Nem n�zett a szemembe, de m�g csak r�m se. A tekintete igaz�b�l nem is n�zett semerre. �n se tudtam mit mondjak. V�g�l csak megsz�laltam.

-Nem az�rt h�vtalak, �s nem is az�rt, hogy k�rjek t�led valamit, hanem, hogy k�rdezzek...

R�m n�zett, egyenesen a szemembe. Elt�nt bel�le a f�lelem, k�tked�s v�ltotta fel. K�rd�n n�zett r�m. Nem �rtette mit akarok k�rdezni.

-Hallgatlak!- Mondta.

M�ly leveg�t vettem �s kif�jtam. Belen�ztem a smaragdz�ld szemekbe �s visszaeml�keztem, arra a napra mikor elaludt a v�llamon. Kis mosoly suhant �t az arcomon. �rtetlen�l n�zett r�m. Na, v�gjunk bele!- Gondoltam.

-Mi lesz a k�vetkez� l�p�s?- Nem k�nt�rfalaztam, hanem belev�gtam a k�zep�be.

Megd�bbent. Azt�n gunyoros mosoly jelent meg az arc�n.

-Mir�l besz�lsz D�v? Kifejten�d?- A mosolya m�g sz�lesebb lett mikor megl�tta az arckifejez�sem.

Nyugalom, nyugalom, nyugalom...

Behunytam a szemem �s elsz�moltam �tig. Mindig ut�ltam az �rtetlenked�st! Mit nem lehetett ebben �rteni? Kinyitottam a szeme �s ugyan az arcom rezzenetlen maradt, a szememben a d�h felizzott.

-Tudod mir�l besz�lek!- A hangom nyugodt maradt. –Ne j�tszd a h�ly�t, k�rlek!- Forgatta a szem�t.

S�hajtott. Smaragdz�ld szeme csillogott, a sz�ja kedves mosolyra v�ltott �s a tart�sa is ellazult. Felnevetett.

- Huh, D�va. Veled se lehet viccelni, mi?- Haragos pillant�st vetettem r�. –Fogalmam sincs. J�rom a vil�got... kutatok. De mi�rt k�rdezed?- Megr�ztam a fejem. H�t folytatta.- Jut eszembe, Sv�jcb�l r�ngatt�l el... ne csod�lkozz, hogy k�stem egy kicsit!- Megfejthetetlen pillant�sa a semmibe meredt.

-Mi t�rt�nt Sv�jcba?

-Semmi!- V�gta r� azonnal.

D�bbenten meredtem r�. Tov�bb besz�lgett�k. Elt�rt�nk a t�m�t�l, sokat nevett�nk, felid�zt�k, milyen volt r�gen. Mikor megpillantottam a naplement�t, elakadt a szavam. � is meglepettnek l�tszott. Most kaptam �szbe... elfelejtettem!

-T�nyleg fogalmad sincs r�la hol a k�vetkez� elem?

Gondolkodott.

-Most, hogy mondod tegnap Ausztri�ba j�rtam... fura l�gk�r lengte k�rben az egyik iskol�t. Ott k�ne elkezdeni a keres�st, legal�bbis �n ott fogom.- K�rben�zett.- Na, nekem mennem kell.- Meghajolt.- Rem�lem min�l el�bb tal�lkozunk.- R�m kacsintott �s elt�nt.

Leugrottam a f�r�l. Valaki elkapott. Ijedten n�ztem fel, ekkor megpillantottam Le�t, aki mosolygott.

-Mi�ta vagy itt?

-H�t... mi�ta otthagyt�l minket. Ne mond, hogy nem vett�l �szre. El�g unalmas ez a cs�k�...- Elvigyorodott.

Ujjaimmal elkezdtem j�tszani egy hossz�, barna tinccsel. A karjaiban vitt vissza a kast�lyba. Mindenki led�bbent rajta. Csak ekkor jutott el az agyamig, hogy n�zhet�nk ki. Egy ember� v�lt v�mp�r –nagyon d�g�s v�mp�r- karjaiban, a s�t�ts�g hercegn�j�vel, aki lel�pett a f�ellens�g�vel dum�lni. Lerakott. Megvacsor�ztunk �s felmentem a szob�mba. Bez�rtam az ajt�t �s idevar�zsoltam egy t�rk�pet, tollat, vonalz�t �s f�zetet. Hajnali egyig tervezgettem. Mikor m�r hulla f�radtan pakolni kezdtem, valaki kopogott. Kinyitottam az ajt�t. Zo� �s Le� �llt el�ttem. �rtetlen�l b�multam a komor arcukra.

-Mit tehetek �rtetek?

Bej�ttek a szob�ba �s le�ltek. Le� mag�hoz h�zott �s megd�bben�semre az �l�be �ltetett.

-Zo� megakar ismerni t�ged �s ezt az eg�szet. Szeretne a bar�tn�d lenni, ha es�lyt adsz r�.- Mondta nekem Le�. K�rd�n n�ztem Zo�ra, aki b�lintott.

Fel�lltam �s meg�leltem Zo�t. Felnevettem. T�ncolna akartam. Ilyen l�k�tt is csak �n lehetek, hajnali egykor t�ncolni akar, mikor hulla f�radt. Legnagyobb meglepet�semre Zo� megel�z�tt. Odament a r�gi szob�mb�l hozott hifihez �s bekapcsolta.

-Te gondolatolvas� vagy!- Ki�ltottam.

Sok�ig t�ncoltunk. Le� kicsit nehezebben old�dott fel, de �gy f�l �ra ut�n neki is siker�lt.

Reggel elkezdj�k az edz�st. Ut�na pedig ir�ny Ausztria.