17.fejezet

F�ld

-Na, hogy n�zek ki?- K�rdeztem Le�t, mik�zben k�rbeforogtam az �j iskolai egyenruh�mban.

�gy m�sf�l h�nap telhetett el az�ta, hogy Edw�rd itt j�rt. Zo�val is elkezdt�k az edz�seket. El�sz�r is, a t�z el�h�v�sa neh�z feladatnap bizonyult… ki gondolta volna, hogy ennyi az eg�sz: T�z sz�l�talak!

Ennek a k�t sz�nak a kider�t�s�re r�ment k�t het�nk. Tov�bb� a t�z haszn�lata �s ir�ny�t�sa telt egy h�napba. Zo�, mikor �tv�ltozik, megn� a haja �s egy v�r�s b�r ruha cser�li fel az akkor hordott ruh�it. Azt nem siker�lt kider�ten�nk, hogy �n is �t fogok-e alakulni, vagy nekem ez a v�gleges form�m… tal�n majd kider�l.

A m�sf�l h�nap alatt beiratkoztunk abba a gimn�ziumba, ahol a k�l�n�s energi�t �szlelt�k �s megvett�nk egy h�zat a sulit�l nem messze. Enyhe felt�n�st sem keltett, hogy hirtelen n�gy �j tanul� �rkezett, sz�l�k n�lk�l. A beilleszked�ssel nem volt gond… Le�t �s Jashont azon nyomban, ahogy bel�pt�nk a terembe megrohamozt�k a l�nyok. Zo� �s �n csak laz�n bes�t�ltunk. Sok sz�pl�ny van az oszt�lyban, ez�rt nem keltet�nk felt�n�st. Odas�t�ltam a terem v�g�ben l�v� padhoz �s lepakoltam a cuccaimat. Mikor az ablak fel� fordultam, megakadt a szemem egy furcsa fi�n. A fi�nak hossz� z�ld haja volt, s�rga szeme nagyon j�l �sszeillett h�feh�r b�r�vel. S�rga szemei huncuts�got t�kr�ztek. Pisze orra kihangs�lyozta v�kony arccsontj�t. B�rnadr�got �s feh�r inget viselt, hozz� egy fekete egyen nyakkend�t. Z�ld haja l�farokba k�t�tte. Bamb�n kib�mult az ablakon.

Ekkor egy hangos ajt�csap�d�s, ismer�s hangot hallottam, ismer�s nevet�s csengett, ismer�s l�legzet elakad�s �s egy ismer�s pillant�s tal�lkozott az eny�mmel.

Edw�rd �s Szafira �llt az ajt�ban. Sejthettem volna, hogy �k is itt lesznek, v�gt�re is Edw�rd adta az �tletet.

�sszeszorul a sz�vem... mi�rt?

Nem �rtem! Mi�rt t�rt�nik ez...

Mikor legk�zelebb magamhoz t�rtem az orvosi szob�ban fek�dtem. B�ntja a szeme ez a rengeteg feh�r sz�n. Kin�zek... az �g, ami akkor m�g gy�ny�r� k�k volt, most v�rv�r�s sz�nben pomp�zott. Alkonyul.

Abban a percben sz�th�zz�k a f�gg�nyt �s megl�tom a Furcsa fi� agg�d� arc�t. Az aggodalom a szem�b�l, olyan gyorsan t�nt el, mint a vill�mcsap�s. Felemeli a fej�t �s kif�jja a leveg�t.

-Gyertek be... fel�bredt.

Akit abban a k�t napban jobban megismertem- vagy m�r ismertem-, mindannyian bej�ttek �s k�rdezgetni kezdtek. V�g�l kider�lt, hogy az orvos szerint leesett a v�rnyom�som. Nem akartam nekik megeml�teni, hogyha lemegy valakinek a v�rnyom�sa, annak nincs olyan �rz�se, hogy valaki j� er�vel megmarkolja a sz�v�t.

A k�p, ami abban a pillanatban bevillant, amint v�gigvittem a gondolatvitelt, �jra r�markolt a sz�vemre. Edw�rd kar�ltve Szafir�val.

-Ez most komoly? F�lt�keny vagyok r�? Vagy mi?- Gondolkodtam el ezen.

Mikor �szbe kaptam, m�r a sulit�l nem messze b�relt h�zunkban l�v� nappali d�v�ny�n �l�k �s bambulok magam el�.

Annyira eml�kszem, hogy a Furcsa fi� m�g bemutatkozott. Yun Mizuki a neve.

Kint esik az es�, mintha d�zs�b�l �nten�k. D�r�g �s vill�mlik.

Le� mellettem �l. Simogatja az arcom. R�n�zek, de �rzem, hogy az arcom kifejez�stelen.

Mi bajom van… olyan mintha valami elvette volna a lelkem.

T�l sok ez nekem. Nem b�rom.

Felkeltem a d�v�nyr�l, beleb�jtam a cip�mbe �s kimentem a szakad� es�be.

Futni kezdtem, v�ge. Mindennek v�ge.

-Edw�rd!- Ord�tom bele az �jszak�ba.

Nem telik el k�t m�sodperc Edw�rd v�rv�r�s k�penyben �rkezik le el�m. A k�vetkez� m�sodpercben Leon�rd fogja a derekam.

Megtorpanok.

-Elegem van! MINDKETT�T�KB�L!- Ord�totam.- Szeretlek t�ged is,- Edw�rdra mutatok- �s t�ged is!- Le�ra mutatok.

A t�rdeim nem b�rj�k tov�bb �s �sszerogyok. Edw�rd �s Le� mell�m l�p �s felseg�t. Mind a ketten m�ly l�legzetet vesznek. Mikor egyikr�l a m�sikra n�zek, ker�lik a pillant�som. A f�ldet n�zik.

V�g�l Edw�rd t�ri meg a csendet.

-Ez esetben… Leon�rdot v�laszd. D�va… mind a ketten tudj…- Nem tudta befejezni, mert r�zk�dni kezdett a f�ld.

Yun a h�zunk el�tt fogja a fej�t �s �v�lt… a haja, a ruh�ja sz�le �s t�le minden 1 m�teres t�vols�gban �szik a leveg�ben. A f�ld hull�mzik, ak�r az �ce�n. A h�zak tart�gerend�i remegnek, n�h�ny �sszeomlik. Emberek lepik el az utc�kat, tekintet�kben f�lelemmel. N�h�nyan sik�tozva rohang�lnak, van, aki s�rva fakad.

-Megvan a f�ld! De… Yun!- Rohanok.

Edw�rd is mellettem rohan. Le� a v�mp�rk�pess�gei miatt gyorsabb.

Mikor megpr�b�lok bel�pni hozz�, mintha v�d�burokban lenne, lepattanok r�la. Fel�llok �s a kezemet a v�d�burok fel� ny�jtom. Amint egyre k�zelebb �r a kezem a burokhoz, apr� vill�mok csapnak ki a burokb�l, de nem b�ntanak. Legal�bbis engem. A kezem sz�p lassan �tcsusszan a v�d�burkon. Majd sz�p lassan �n is �tl�pek rajta. Mikor teljesen benn vagyok, a hajam felemelkedik, a szokny�m hull�mzik. Megfogom Yun v�ll�t �s magam fel� ford�tom, hogy a szemembe tudjon n�zni.

-F�ld ereje, itt van kit v�dened kell…nyugodj meg h�t!- mondom nyugodt hangon.

A burok ereje lassan enyh�l. De a reng�sek er�sebbek, �s m�g t�bb h�z d�l �ssze. A mi b�relt h�zunk �s recseg, ropog. P�r m�sodperc �s ez is �sszed�l. Ekkor Zo� sz�p lassan bel�p mell�m. � is megfogja Yun v�ll�t. A reng�sek al�bb hagynak. V�g�l megsz�nnek.

-Sz�p volt Zo�!- �r�m�nkben ugr�lva �ssze�lelkez�nk.

Yun elveszti az eszm�let�t… �gy �rzem lesz m�g itt dolgunk.

Hamarosan Yun is mag�hoz t�rt. Edw�rd most nem l�tszott t�l boldognak. Azt mondta, nem hagyja, hogy az �sszes elemet megszerezzem. V�g�l elment.

K�r�l�lt�k a d�v�nyt, ki sz�ken, ki a padl�n.

Yun kinyitotta a szem�t. A tekintete el�g zavaros volt.

Beavattuk mindenbe. El�sz�r azt hitte, hogy csak tr�f�lkozunk, de amikor k�pek kezdtek beugrani neki a t�rt�ntekr�l, el kellett fogadnia az igazs�got.

-Nem… �n egy h�tk�znapi ember vagyok. Nem valami… �rz� vagy tudom is �n mi! Hagyjatok b�k�n!

Azzal fel�llt �s elment. Jashon ut�na akart menni, de meg�ll�tottam.

-Hagyd! �gy is sz�ks�ge lesz r�nk. Ha nagyon elt�volodik t�lem, a f�ld felem�szti a test�t.- Fel�lltam �s a szob�mba mentem.

K�t h�nap telt el az�ta. Yun felt�n�en ker�l. M�r t�bbsz�r �sszerogyott, de mintha mi sem t�rt�nt volna ment tov�bb.

Egyszer, amikor a kis tudatlan ment hazafel�, ott �ltem egy h�ztet�n �s n�ztem, ahogy gyan�tlanul t�volodik. K�v�ncsi vagyok meddig b�rja…