K. mint mindig most is a f�l poh�r k�v�ja f�l�tt �lt a konyh�ban hajnalban. Ami�ta egy�tt vagyunk m�r megszoktam, hogy kor�n kel, �gy �n is fel�bredek azonnal,  ha �rzem nincs mellettem az �gyban. A konyhaajt�  f�lf�j�nak t�maszkodtam �s onnan gy�ny�rk�dtem benne. A felkel� Nap sugarai bek�sztak az �vegen �t a helyis�gbe, megragyogtatva K. orc�j�t �s r�vid, vil�gos haj�t. A f�nyben egy csod�nak t�nt. Olyan csoda, amit az �lett�l kaptam. Amit soha nem adn�k oda senkinek. Mert ez a csoda tesz engem igaz�n boldogg� �s �n b�rmit megtenn�k �rte. Lassan elindultam fel�. Fej�t felemelte, ahogy meghallotta a neszt, amit a papucsom kre�lt a padl�n. R�m pillantott �s elmosolyodott. Ajkai felfel� g�rb�ltek, szemei csillogtak. Ezt a mosolyt m�g nem l�ttam m�son soha azel�tt. Ezzel a mosollyal nem csak �n der�l�k fel, hanem egy eg�sz v�ros, egy eg�sz �let…

Egyik kezem a v�ll�ra siklik, majd kicsit lehajolva egy puszit nyomok az arc�ra.

-       Igaz�n lev�gathatn�d m�r a hajad… - jegyezte meg kicsit csipkel�d�sen

-       Tudod….engem most per pillanat igaz�n nem zavar a hajam – figur�ztam ki K.-t mik�zben helyet foglaltam vele szemben

-       Majd fog…

R�n�ztem �s elnevettem magam. K. el�sz�r csak nagy, kerek szemekkel pislogott, de v�g�l � is nevet�sben t�rt ki. Mikor kacagni kezdett, elhallgattam. Olyan �des volt. �n biztos voltam benne, hogy m�g a nevet�s�t�l is �letre kel egy elhervadt vir�g. Annyi �let volt a hangj�ban �s annyi szeretet…

Karom kiny�jtottam �s kezemmel az arc�hoz ny�ltam. Hirtelen abbahagyta a nevet�st �s �n ekkor megcir�gattam az arc�t. Belen�ztem a szem�be. Azokba a gy�ny�r�, csillog� szemekbe.

-       El sem tudod k�pzelni mennyire szeretlek…

K. halv�nyan elpirult �s arc�t a kezembe temette. De azt�n felemelte.

- Nagyon – nagyon szeretlek…

Kezemet megfogta �s az �v�i k�z� b�jtatta.

-       Ha csak egy nap lenne h�tra a vil�gb�l, azt a napot veled t�lten�m el – suttogtam

-       �s �n boldogan lenn�k veled azon a napon – s�gta vissza K. mik�zben egym�s szem�be n�zve, a m�sik tekintet�t f�rk�szt�k.

Hossz�, neh�z percekig csak csod�ltam K.-t. Mintha arra az id�re a k�lvil�g teljesen megsz�nt volna. Nem �rz�keltem m�st, csak �t.  Illat�t m�lyen magamba sz�vtam, hogy soha, egy percre se kelljen n�lk�l�zn�m. Hogy �rezze minden porcik�m… Azt�n az egyik pillanatban egyszerre sz�laltunk meg.

-       �hm, mondjad te – vakartam meg kicsit zavartan a fejem

-       Nem, nem, el�bb te – mosolygott K

Sz�mat m�r nyitottam, hogy mondand�mat kifejezzem besz�d form�j�ban, mikor megcs�rrent K. telefonja. Eln�z�st k�rt ami�rt musz�j felvennie, mivel m�r v�rt egy h�v�st. Fejemmel b�lintottam, hogy semmi gond. K. fel�llt �s hamar elt�nt ez egyik szob�ban. Magam el� bambultam azt�n zsebemb�l el�h�ztam egy kis dobozt. Kitettem az asztalra, majd kinyitottam. Azt�n becsuktam. Azt�n megint ki, megint be... Rengeteg dolog cik�zott a fejemben. V�g�l m�rgesen �sszeszor�tottam a dobozt kezemben.

-       Kicsim! – csengett K. hangja �s �jra a konyh�ba l�pett

Hirtelen felugrottam az asztalt�l �s egyik kezem, amelyeikben az eml�tett t�rgy lapult a h�tam m�g� kaptam.

-       Mi van a kezedben? – k�v�ncsiskodott

-       �hm, semmi – mosolyogtam – csak egy g�rcs �llt a kezembe – vigyorogtam

K. egy „tudod kit v�gj �t” k�pet v�gott.

- Jajj, �s nem f�j? – k�rdezte ir�nikusan

- Ha-ha-ha…

K. felnevetett.

- Na, gyere! Nem arr�l volt sz�, hogy ma elmegy�nk kettesben valahova? – vont k�rd�re szomork�san

- �h, de-de…M�ris indulunk – mosolyogtam

K. egy puszit lehelt az arcomra majd elviharzott �lt�zni. Sz�tnyitottam a markom �s a kis fekete dobozra pillantottam, majd kih�ztam a kom�d egyik fi�kj�t. Szemem becsuktam. Egy m�lyet s�hajtottam. Arcomon egy keser�-�des mosoly jelent meg majd a kis dobozt beleejtettem a fi�kba �s bez�rtam.