Ha elj�n a v�gzet

����������� A�nevem Christin Taylor. Tizen�t �ves vagyok. Az ap�m fejes egy hatalmas c�gn�l. �pp egy fogad�son vagyok, amit az ap�m rendezett a�vil�g legh�resebb hotel�ben. Biztosan j�l �rzi mag�t, velem ellent�tben.
�� �ppen szaladok. Futok, az �letem�rt. Igen, �ld�znek. M�r az �sszees�s hat�r�n �llok, de �n nem adom meg magam. Rengeteg szob�n futottam m�r kereszt�l, k�zben sok zs�kutc�ba ker�lve. De �n m�g mindig futok, �s k�zben rettegek.
�� Nem vagyok olyan j� kondiban, hogy f�radts�g n�lk�l b�rjam. V�g�l is nem szoktam lefutni napi t�z kilom�tert. Ahogy l�tom �ld�z�m se. Egy pillanatra meg�ll, megt�maszkodva egy oszlopnak.
�� Kihaszn�lva el�ny�met tov�bb futok. Hirtelen lekanyarodok, hiszen biztosan azt hiszi egyenesen tov�bb megyek. H�rom ajt�val tal�lom szemben magamat. Odaszaladok a velem szemben l�v�h�z. R�ngatni kezdem, de nem ny�lik. Majd a k�vetkez�vel is szerencs�t pr�b�lok, mindhi�ba. Az utols� ajt� minden rem�nyem.
�� Miel�tt ak�rcsak a kilincsre helyezn�m a kezemet, az ajt� kiny�lik, �s egy k�z ber�ngat mag�val. Nyikkanok egy halkat, de egy selymes k�z tapad a sz�mra. Egy l�ny az, aki megfigyel�sem k�zben r�nk z�rja az ajt�t.
�� Egy picit mintha megnyugodn�k. De nem tart sok�ig nyugalmam. A l�p�sek hangja �lom s�lyk�nt nehezedik az �res szob�ra.
�- Christin! Christin, merre vagy?
�� A hang forr�s�n hallatszik, mennyire ideges. T�relmetlen�l r�ncig�lja az ajt�kat. V�g�l a mi�nkhez is oda�r. R�ngatni kezdi, de ezzel sincs szerencs�je. Hatalmasat s�hajt �ld�z�m, majd t�vozik.
�� Megnyugszom, de csak egy pillanatig. F�ny gy�l a helyis�gben, megvil�g�tva csod�latos sz�ps�g�t. A l�nyra n�zek, aki fel�m fordul. Megrettenek a l�tv�nyt�l. A l�ny szeme teljesen feh�rbe fordult. Csak feh�rs�get lehetett l�tni szem�ben.
� - Nemsok�ra elj�n a pillanat, mikor bek�vetkezik v�gzeted. Akkor m�r visszaford�thatatlan lesz minden. Elj�n az id�, siratni fognak. S v�gzeted beteljes�t�je k�vet t�ged, minduntalan.
�� Ezek ut�n a szavak ut�n a l�ny szeme feh�rb�l visszav�ltozik csoki barn�v�. F�lek. Nem �ld�z�mt�l, vagy a l�nyt�l, sokkal ink�bb a v�gzetemt�l.
�� Legy�rve f�lelmemet kil�pek az ajt�n. A l�ny pr�b�l visszatartani, de nem �rdekel. Az ajt� nagyot csap�dik m�g�ttem. R�j�v�k, h�lyes�get tettem. De m�r nem �rdekel. Lass� l�ptekkel megyek el�re. Lefordulok a sarkon. Megdermedek egy pillanatra. Ott van, ott �ll el�ttem az �ld�z�m. Gondterhelts�g l�tszik az arc�n.
�� - Sajn�lom, �desem, de meg kell tennem.
�� Ezek a szavak hagyj�k el ajk�t, mik�zben k�zeledik hozz�m. Nem l�pek h�tra, nem rettegek. Nem �rzek f�lelmet, csak d�h�t �s f�jdalmat.
�� - H�t tedd! M�r nem �rdekel egy�ltal�n, mit teszel.
Kiab�lok. Egy k�nnycsepp g�rd�l v�gig arcomon. Meg�ll�thatatlanul folyni kezdenek k�nnyeim.
�� Hozz�m j�n. Amint ide�r, �t�lel. Gyeng�den �lel, simogatja a h�tamat. Elh�z�dik, s puh�n meg�rinti ajkaival az eny�met. Lehunyja a szem�t, majd nyelv�t v�gigh�zza als� ajkamon.
� �, hogy �n mennyire szeretem!
�� Halkan felny�g�k. Kihaszn�lja ezt, �s nyelv�t sz�tny�l� ajkaim k�z� cs�sztatja. Gyeng�den cs�kol, l�gyan. Nem �gy, mint m�skor. M�skor mindig v�gyakoz� volt a cs�kja. Most bocs�nat k�r� �s egyben b�cs�z�.
�� V�gre szakad a cs�kunk, majd a f�lemhez hajol. Belecs�kol, mik�zben neki is k�nnyek �ztatj�k arc�t.
�� - Szeretlek!
�� Suttogja az utols� szavakat a f�lembe. Suttog�sa k�zben egy �les t�rt sz�rt a sz�vembe, mellyel beteljesedett v�gzetem.