Sz�rnyak

Remeg�s fut v�gi az eg�sz testemen.

Egy hete t�rt�nt, amikor a bar�tn�mmel, Mia-val kinn s�t�ltunk az erd�ben. Az �sv�ny mellett, t�l�nk �gy �t-hat m�terre, egy hatalmas fa �llt. Az egyik, vastag �ga az �sv�ny f�l� ny�lt ki. Egy furcsa mad�r �lt az �g k�zep�n. Akkora volt, mint egy fecske. A sz�rnyai r�zsasz�nek, a tollv�gei pedig feh�rek. A mad�r maga feh�r volt, de a tork�t �s a mellkas�t is r�zsasz�n tollak fedt�k. A farktolla V alakban �llt sz�t. A cs�re halv�nys�rga, szinte feh�r. Aranys�rga f�ny vette k�r�l. A tekintete r�nk mered, v�r�sesbarna szemei villogtak. L�gy hangon „�nekelni” kezdett.

Akkor �reztem el�sz�r ezt a remeg�st. A remeg�s el�sz�r a l�baimon kezd�dik, mintha, a talajr�l m�szna fel. Azt�n cs�p�m�n folytat�dik, v�g�l a h�tamon �r v�get. A h�tam k�zep�t, olyan f�jdalom j�rja �t, mintha k�t t�rt sz�rtak volna bel�m. Egyszer csak engem is aranys�rga f�ny vesz k�r�l. Hossz� sz�ke hajam felemelkedik �s a szokny�m sz�le is hull�mzik a leveg�ben. Hallottam, egy f�lelemmel �ztatott sikolyt.

-Kiko!! Ne, mi t�rt�nik!?!?- Mia sik�tva mereven n�z r�m, mik�zben az � l�b�n is felkapaszkodik a remeg�s.

�sszeg�mb�ly�d�m, olyan �rz�sem van, mintha egy toj�sba lenn�k bez�rva. Ki akarok t�rni!

Abban a pillanatban, a mellkasom kiegyenesedik �s a toj�s teteje, sz�tt�rik. Sz�rnysuhog�st hallok, m�g�lem k�t aranys�rga sz�rny csap el�, �s n�h�ny toll a f�ldre hullik. H�trakapom a fejem. A gyan�m beigazol�dott… ezek az �n sz�rnyaim!

De m�gis hogy?

A hajam hull�mzik, pont �gy, mint amikor �szik az ember. Len�zek a ruh�mra �s megd�bbenek. Az el�bbi ruh�m nincs t�bb�, aranysz�n� combk�z�pig �r� ujjatlan, nyakba k�t�s ruha simul r�m. Meg�rintem, �s olyan ak�r a selyem. A cip�mre n�zek. Olyan ak�r a balettcip�, de a sark�n�l elindul egy kacskaring�s selyem �s a t�rdemn�l, egy masniban v�gz�dik. A k�rmeim megn�ttek �s aranys�rg�k. A b�r�m feh�r, ak�r a h�.

Mia fel� kapom a feje �s r�j�v�k, neki is vannak sz�rnyai, m�ghozz� bronzsz�n�ek. A ruh�i pont, mint az eny�mek, csak a sz�n�k m�s. � is meglepetten szeml�li, de ahogy �szre veszem, a f�lelem elt�nt a szem�b�l, csak a d�bbenet �s a csod�lat maradt.

Felett�nk sz�rnysuhog�s hallatszik, n�h�ny ez�sttoll hullik a hajamba. Feln�z�nk �s egy n�lunk egy-k�t �vvel id�sebb ez�sthaj�, ez�st ruh�s fi� sz�ll a mad�r mell�. De ahogy le�l a fa�gra, a sz�rnyai �vegszil�nkk�nt t�rnek sz�t, a szil�nkok pedig elt�nnek. Neki a ruh�ja is m�s. A mad�rnak ny�jtja a kez�t, ami azonnal r� is sz�ll.

A fi�, akinek a sz�rnyai gy�ny�r�ek -de nagyon helyes is-, r�nk n�z. Mosolyog.

-Az �n nevem Ryu. A Tietek?

Bamb�n b�mulok, meg se tudok sz�lalni. Mia szint�gy, de v�g�l megsz�lal.

-Mia Melodins vagyok, 16 �ves. � a bar�tn�m, Kiko Kaima, szint�n 16 �ves.

B�lint nekem, majd fel�ll.

-Gyertek velem, �tk�zben mindent elmondok.

V�g�l megtudtuk, hogy akit Baisotei, a feh�r mad�r kiv�laszt, annak sz�rnyai lesznek. Ryu se tudja, mi�rt kapjuk a sz�rnyakat… � szem�ly szerint csak sz�rakoz�snak veszi. El�g ok ez arra, hogy felhagyjon az emberi mivolt�val, �s „mad�r” legyen. Ez�rt ha �j sz�rnyas t�nik fel, neki kell beavatni. Ha felborulna az egyens�ly, nek�nk kell rendbe hozni. Seg�thet�nk az embereknek, viszont senki nem l�thatja meg a sz�rnyunkat, ez a legf�bb szab�ly! Az �tv�ltoz�s kicsi f�jdalommal j�r, de ha sokat csin�lod –mint �n-, akkor hamar megszokod. Az�ta minden d�lut�n egyre messzebb megy�nk –h�rmasban- erd�k, tavak felett rep�l�nk. Tal�lkoztunk m�s sz�rnyasokkal is… �n Lill�t, a smaragd sz�rnyast irigylem, nagyon sz�p a ruh�ja is. Any�m, mivel folyton iskol�ban van, szinte alig j�r haza. Ap�m viszont ut�lja, hogy nem vagyok otthon. Azt hiszi, band�zok, �s biztos bajba ker�l�k majd. Ez�rt 3-szor mehetek le, h�tv�gen, meg amikor akarok. Neh�z teljes�teni, de tartom.

-Kiko, Mia... haragszotok r�m?- K�rdezte a legjobb bar�tn�nk Sika.

-Dehogy, mi�rt?- Felelt�k egyszerre, egym�sra n�zt�nk �s elnevett�k magunkat.

Sika mereven n�z el�re. Odamegyek �s meg�lelem.

-Sika, ne l�gy h�lye… tudod, hogy im�dunk!- Vigyorgok r�.

Mia a szem�t forgatja, de � is odaj�n. Megbesz�lj�k, hogy felj�nnek hozz�nk �s csapunk egy pizsibulit.

Ma ugyan csavarg�s nap volt, de itthon maradtunk.

Este, mikor a csajok �tj�ttek, kiment�nk az erk�lyre. Nem �reztem j�l maga. Rep�lni akarok!

Sika �s Mia olyan j�l elvoltak, hogy feleslegesnek �reztem magam. Csetelt�nk, szem�lyis�gteszteket t�lt�tt�nk ki, vicceket mes�lt�nk, �s m�g sok m�s... de engem ez nem el�g�t ki. Egyszer�en engem ez nem tesz boldogg�. Kimegyek az erk�lyre �s a csillagokat n�zem, m�g Sika �s Mia egy pasit h�ly�tenek. Megl�tok egy f�nyfoltot, azt hittem egy csillag, de v�g�l kider�lt, hogy Baisotei az. Kiny�jtom a kezem, � meg r�sz�ll. M�r emelem a kezem, hogy v�gigsim�tsak a h�t�n, amikor egyszer csak felr�ppen �s elsz�ll. Sika l�p ki az ajt�n.

-H�t te meg mit csin�lsz?

Megfordulok, �s �rzem, hogy van valami a kezemben. Lassan �k�lbe szor�tom a kezem, nehogy megl�ssa.

-Semmi k�l�n�st!- Esetlen�l vigyorgok.- Na, hogy haladtok? Siker�lt?

Sika felnevet.

-Igen... m�r tal�lkozni is akar...- Mia sz�lt ki.

-H�, csajszik! Ki akar egy kis szerepj�t�kot? Kiko... ez a te asztalod!- Egyszerre robban ki bel�l�nk a nevet�s.

Sika h�tat ford�t �s bemegy. Visszafordulok �s megn�zem mit hozott Baisotei.

„Kiko. V�rtalak titeket. Mi�rt nem j�ttetek? Legal�bb te elj�hett�l volna...

Ryu”

M�ly leveg�t veszek. Beszaladok �s �szrev�tlen�l le�rom, mi t�rt�nt. Nevetve kidobom a pap�rt az erk�lyre. Abban a pillanatban, ahogy elhagyta az erk�lyt, Baisotei elkapta a levelet �s elrep�lt. Sok�ig n�ztem aranys�rga f�ny� alakj�t, m�g elnyelte az �jszaka s�t�tje.

Mia l�pett ki a szob�b�l.

-Mi�rt nem j�ssz be?- Vont k�rd�re, el�g m�rgesen.

-Mert el akarok menni, te is tudod, mennyire ut�lok a f�ld�n j�rni, mikor a leveg�ben is rep�lhetn�k... szabadon, mint b�rmely mad�r!

Elgondolkodott. Tudja, hogy igazam van, � m�gis az � igaza mellett marad.

-Viszont nem mad�r, hanem ember vagy! Jegyezd ezt meg!- Megb�kte a mellkasom �s vonakodva otthagyott. Ryu level�re gondoltam... azt mondta, legal�bb �n elmehettem volna, vagyis v�rt r�m! Az az �rz�sem, hogy szerelmes lettem Ryu-ba!

Mad�r akarok lenni, nem ember!

Bementem �s �lveztem, az emberl�tem utols� napj�t.

M�snap reggel, miel�tt -Mi�n k�v�l- felkelt volna a legt�bb ember, elb�cs�ztam Mi�t�l. Ryu-r�l m�r tudjuk, hogy felhagyott az emberl�ttel. Csatlakozom hozz�.

Mikor elrugaszkodtam az erk�lyr�l, Mia ut�nam ki�ltott.

-Vigy�l magaddal!

Innent�l kezdve madarak voltunk, nem emberek!

M�r lassan k�t h�napja szelj�k az eget. Falvak, v�rosok, tavak, foly�k, �ce�nok, erd�k, mez�k felett rep�l�nk el.

Honv�gyam van!

Mikor leereszkedtem a szob�mban, �s �szrevettem, hogy aznap �ta nem v�ltozott itt semmi. Gyan�tlanul a szekr�nyemhez s�t�lok �s kinyitom.

Ekkor ap�m rontott be a szob�mba �s megragadott.

Tekintete gyilkos sz�nd�kr�l �rulkodott.

Az any�m az ajt�ban, a kez�t a sz�j�ra szor�tva s�rt.

Abban a pillanatban �les f�jdalom j�rt �t. Az ap�m el�sz�r csak tollakat t�pett ki.

Mag�val ragadott az erk�lyre.

T�volb�l �les sik�t�s hallatszott. Mia �llt a szomsz�d tet�n, Ryu er�sen tartotta. L�lekben h�l�s voltam ez�rt neki.

Kit�pte a sz�rnyaimat. A f�jdalom elviselhetetlen volt.

A v�r ellepett mindent. Az �n v�rem.

A legjobb bar�tn�m sikolya, m�r csak t�volb�l hallatszott. Mikor odan�ztem, a tekintetem tal�lkozott a Mi�t tart� Ryu-val. Pr�b�lta elr�ngatni innen.

M�r csak azt �reztem, hogy zuhanok.

Ahogy lefel� zuhantam els�t�t�lt minden, �gy lett v�ge egy sz�rnyas �let�nek!

Az utols�, amit l�ttam, hogy Mia �sszeesve zokog, Baisotei-t, amint Ryu kez�re sz�llt. Ryu arc�t... amint k�nnycseppet hullat, az�rt, aki a szerelmet jelentette sz�m�ra.

Sika... ne felejts el!

Mia... mindig veled leszek!

Ryu.... szerettelek �s foglak is... �r�kre!