Lehunyom a szemem, knyrg imra nyitom a szm, de csak halk suttogs sem hallatszik. Egy shaj szakad fel lelkembl, s fjdalmas utat tr magnak, hogy ajkaimnl zlelve a vilgot, kzen ragadva a szabadsgot foszoljon szerteszt.
Vakon kapaszkodom a felkaromba, mert mit sem r sszeprselt combjaim nyomsa, ugyan gy lktet gykom, ugyan gy folyik vgyam szava, ahogy rd gondolok megint.
Csak gytrm magam, igen, s lvezem minden perct, ha fellobban az emlk s bennem a tz, hogy jra lelsz, cskolsz mg.
s ezerszer tennm ezt, ha nem fradnk bele s rogynk ssze mr - valban - a kntl, hogy perzselsz, a gondolat, a tekinteted tkre emlkezetem karcos kpben.
Hogy most is perzsel, vgy csupasz brmn tidknt simt vgig kezem, hogy ujjaim jtknak vatos szenvedlyvel cskolod ajkaimat jra s jra, hogy krmeim tieidet idzve szntjk az oldalam, s kjtl libabrs hasam. Ajkamba harapok, ahogy akkor tettem, mikor combomat cskoltad, felnygk, mert hen hozzd kacarszok krket combom bels felre, hogy a brsony tzes legyen, s csak trelmetlenl meg-megremegjen.
s, hogy rezhesd rajta a nedvessget, ami mohn cskolja vgig immr az n ujjaimat, pedig mg csak nem is ajkaimat cirgatod.
Ahogy lembl szemremdombomra csszik a kezem, megremegek, felnygk, srknyknt tombol bennem a vgy, tombol, megint remegek, visszafojtom a nygst, de hiba. Kiss ersebben nyomva ujjamat cssztatom lejjebb, ahogy teszed, ahogy imdom... Mr csak mg hangosabban nygk, bal kezemmel a hajamba markolok cska segdknt, hogy ingatag talajom lehessen.
Megrintem a csiklm, ahogy a nyelved tenn, rzem a forr leheleted s nem tudok mst, csak nkntelenl vonaglani tested rintsnek hullmz kpe alatt. Istenem... hol vagy, ilyenkor mirt nem lehet itt velem... Knnyezem, annyira lvezem, amit tennl, amit teszel is velem a kpzeletemben. Hogy a flembe nyalsz s n felnygk, hogy nyakon harapsz s a hajadat tpem... nem brom mr sokig. Mr izzaszt a vgy, amit keltettl, s a tvolsg sztott, a gondolat, hogy reznlek jra magamban. Felnygk, hangosabban, hogy a tkr fltkeny arra, amit lthat; ahogy magamban jtszom a megtrt hst, aki nnn tznek folyamt oltja ki. De elbb hatalmasra duzzasztja, gy remeg a testem, hogy alig kapok levegt is. Csak rd gondolok. sszeszortom a szemem, mr szdlk, s a szavadat hallom, ahogy suttogsz; desem...
Megremeged, sszerndulnak az izmaim, a kjtl nygk s kapok a levegbe, cskolok - ha itt lennl - hiba. cska, enyhe kielgls a vilgnak szajhja.
Csak magam vagyok. Mg rzem az orgazmusom zt a szmban, magamban, ahogy lktet. tadnm neked a pillanatot.
Szeretlek.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
